Arany János Éjféli Párbaj

Sunday, 05-May-24 02:40:54 UTC

Bende vitéz lakodalmát lakja, Vagyon immár a második napja, Szól a zene – borba fuladt e nap, Bende úrnak veszett kedve, Táncol, iszik erőltetve; Szép menyasszony nekiborzad: "Ha ma is, mint tennap! …" Este hamar az urok föld-részeg, Ágyba vivék a szolga-vitézek; Szép menyasszony vele menni reszket: De hogy titkán ki ne adjon – Hová legyen? hol maradjon? – Lenyugoszik, s külön ágyban Hányja a keresztet. Bende riad…s mint a halál, józan: Lovag ott áll szembe, az ajtóban. "Hah! Robogány…" s nem akarna menni. – "Szeretőm elcsábítója, Gyere, víjjunk! Éjféli párbaj (Illusztráció Arany János balladájához) – Magyar Nemzeti Galéria. üt az óra; Míg le nem győzsz, tiltva neked Mellette pihenni. " Ujra nehéz, szörnyű tusa hallik; Bende halott, mire meghajnallik, Nagynehezen, délfele ha ébred, Mikor immár gyűl a vendég; Fölkeresik a leventék: "Hol vagy uram? mind az egész Nép vár az ebédre. " Bende vitéz lakodalmát lakja, Legszomorúbb a harmadik napja; Szól a zene, öblöget a rézkürt: Hanem a tánc csak úgy lézeng, Vendégnek a java szétment: "Vérbe' fogant nász sose volt Isten átka nélkül! "

1. Arany János: ÉJFÉLI PÁRBAJ | Verstár - ötven költő összes verse | Reference Library
2. Arany János Éjféli Párbaj - Arany János: Éjféli Párbaj | Verstár - Ötven Költő Összes Verse | Kézikönyvtár
3. Éjféli párbaj (Illusztráció Arany János balladájához) – Magyar Nemzeti Galéria

Arany János: Éjféli Párbaj | Verstár - Ötven Költő Összes Verse | Reference Library

Nos, az új párt rokoni, - egy püspök Előveszi, hogy mi esett köztök: Bende konok, - a menyasszony gyászba, Teste remeg, mint a harmat, Csak azt vallja, hogy nem vallhat, - Ha lefekszik, küldjenek őrt A fegyveres házba. Mene oda nagy erős őrízet. - Bende kacag: "Meglopom a mézet! " Siet is be kakas-elő-szóra: Mikor ágyasházát nyitja, Másodikat kukoritja, Fönn pedig, a kastély tornyán, Éjfélt ver az óra. "Bende lovag! ez az utolsó nap, Lakodalmad félbeszakad holnap; Víni ma még!... ölj meg igazábban; Mert ha nem ölsz, én megöllek, Lelkedet ám, én mint lélek; Az a hűtlen hadd sirassa Bűnét e világban! " Bende vitéz, szemei szikrázva, Rohan ismét a fegyveres házba. Arany János: ÉJFÉLI PÁRBAJ | Verstár - ötven költő összes verse | Reference Library. Rettenetes, amit lát az őrség: Urok őrjöng... kivont karddal Levegőbe szúr és vagdal; Közülök is hármat leölt Míg lebirák, győzék. Földalatti kamarába', láncon, Bende üvölt, viaskodik, táncol; Szép menyasszony sem eladó többé "Elsőt én nem érdemeltem, A második engemet nem: Püspök atyám, vígy el Urunk Jegyesei közzé! "

Arany János Éjféli Párbaj - Arany János: Éjféli Párbaj | Verstár - Ötven Költő Összes Verse | Kézikönyvtár

Mindez telehintve egy gazdag, meleg szív késő őszének szelíd ragyogásával, halvány szirmú virágaival. Ekkor született lírájának darabjai a Hátrahagyott versek kötet Őszikék című ciklusában kaptak helyet. Ezek a versek szerény panaszok az élet visszásságai ellen, gyermekkori, ifjúkori derűs vagy borús emlékek, bennük a közelgő elmúlás visszatérő gondolata jelenik meg. S szinte az összes költemény át van szőve a humor színes selyemszálaival. Az Őszikék legjelesebb darabjai: Epilógus, A tölgyek alatt, A tamburás öreg úr, Vándor cipó, Öreg pincér, Rongyos koldus. De ugyanebben az évben írta Hídavatás, Tengeri-hántás, Vörös Rébék, Éjféli párbaj, Tetemre hívás, Az ünneprontók, A képmutogató című, modern társadalmi és népies témájú balladáit is, 1879-ben pedig Endre királyfi c. alkotását. Amikor 1878-ban a Kisfaludy Társaság ülésén bemutatták Arany Tetemre hívás c. balladáját, a közönség valósággal ünnepelte a költőt, az egyetemi ifjúság pedig ezüstkoszorúval tisztelte meg. Arany János Éjféli Párbaj - Arany János: Éjféli Párbaj | Verstár - Ötven Költő Összes Verse | Kézikönyvtár. Arany 1877-ben lemondott az Akadémia főtitkári tisztéről, de az Akadémia nem fogadta el a lemondását.

Éjféli Párbaj (Illusztráció Arany János Balladájához) – Magyar Nemzeti Galéria

Nos, az új párt rokoni, – egy püspök Előveszi, hogy mi esett köztök: Bende konok, – a menyasszony gyászba, Teste remeg, mint a harmat, Csak azt vallja, hogy nem vallhat, - Ha lefekszik, küldjenek őrt A fegyveres házba. Mene oda nagy erős őrízet. – Bende kacag: "Meglopom a mézet! " Siet is be kakas- elő -szóra: Mikor ágyasházát nyitja, Másodikat kukoritja, Fönn pedig, a kastély tornyán, Éjfélt ver az óra. "Bende lovag! ez az utolsó nap, Lakodalmad félbeszakad holnap; Víni ma még! … ölj meg igazábban; Mert ha nem ölsz, én megöllek, Lelkedet ám, én mint lélek; Az a hűtlen hadd sirassa Bűnét e világban! " Bende vitéz, szemei szikrázva, Rohan ismét a fegyveres házba. Rettenetes, amit lát az őrség: Urok őrjöng… kivont karddal Levegőbe szúr és vagdal; Közülök is hármat leölt Míg lebirák, győzék. Földalatti kamarába', láncon, Bende üvölt, viaskodik, táncol; Szép menyasszony sem eladó többé " Elsőt én nem érdemeltem, A második engemet nem: Püspök atyám, vígy el Urunk Jegyesei közzé! " (1877 júl.

Ez elsőre komoly kegynek tűnik, ám a népi hitvilág tündérei korántsem olyan kedves teremtések, mint a népmesék hattyúalakot öltő, földöntúli szépségei. Eszti a démoni hölgyekhez hasonlóan éjjel, fehér ruhában, a levegőben énekelve, mulatozva jelenik meg. A tündér jellegzetessége az is, hogy halálba csábítja a férfiakat, gyakran földi kedvesét. Ezzel a fordulattal, persze, az esti mesére fülelve már ritkábban találkozhattunk. Azt viszont megtanulhattuk innen, hogy ezek a mitikus lények szívesen tűnnek fel tavak és folyók környékén. A hiedelem szerint nem ők az egyetlenek az égi szférából, akik szeretnek fürdőzni – és ezzel vissza is kanyarodhatunk az égitestekhez. A lemenő Nap és a Hold ugyanis alámerül a vízbe, hogy megtisztulva keljen fel másnap. Az alábukó égitestek ebben az esetben is, akárcsak hullócsillagként, a távozó lélek szimbólumaiként jelennek meg, amelyek megszabadulnak bűneiktől, majd újjászületnek, vagy egy új létformába kerülnek át. És ez már nem is áll olyan távol a keresztény hitvilág Purgatóriumától.