dr-kruglov.ru

Disznóölő András És A Jövendölő Tudomány | Szeged Ma

Sunday, 12-May-24 16:45:59 UTC

Disznóölő szent andrás Disznóölő szent andreas gursky András, Jézus tanítványainak egyike halász volt, éppúgy, mint testvére, Simon Péter. Jézus halála után a Fekete-tengertől délre hirdette az evangéliumot. Krisztus után 60-ban Petra városában keresztre feszítették. Mivel a kereszt szárait átlósan ácsolták össze, nem úgy, mint Jézusét, ezért az ilyen alakú keresztet András-kereszt néven emlegetik. Szent András napjához számtalan hagyomány kötődik. Akik érintettek a házasság ügyében, azoknak érdemes kipróbálniuk őket! Szent Andrást házasságszerző szentnek is tartják, a hosszú téli éjszakák és rövid nappalok idején ugyanis megnő az álmok jelentősége is. Ha ezen a napon a lányok böjtölnek (három szem búzát és három csepp vizet isznak) megálmodhatják, ki lesz majd a vőlegényük. Aki biztosra akar menni, a párna alá rejtett férfiruha is rásegíthet a szebbnél szebb álmokra. Azok pedig, akik már férjes asszonyok voltak, ezen az éjszakán férjük párnája alá csempészték ruhaneműjüket, így egész életükre magukhoz kötötték szerelmesüket.

Disznóölő Szent Andreas Gursky

Valójában a halászok védőszentje. Az András a görög Andreasz névből származó férfinév, jelentése: férfi, férfias. Az András bibliai név, András apostol Jézus követője, Szent Péter testvére volt. A görögök között végzett térítőmunkája során i. sz. 60–70 körül Pátra városában szenvedett vértanúhalált egy "X" alakú keresztfán. Fotó: Commons Érdekes, hogy mielőtt apostol lett volna, halászattal foglalkozott, ezért a halászok védőszentjeként tisztelik, noha mi magyarok "disznóölő Szent András"-ként emlegetjük. November 30-ára esik az Andrások névnapja, ez Szent András emléknapja, hagyományokkal teli nap. Ezidőtájt kezdődik az advent, ekkorra már véget érnek a mulatságok. Szeged környékén úgy mondták: "András zárja a hegedűt". Ilyenkor, november végén kezdődtek a disznótorok, ezért nevezik "Disznóölő Szent András"-nak. Forrás: KORENCHY LÁSZLÓ/Fortepan Az András-napi szokások legtöbbje a párválasztáshoz kapcsolódik. Az erdélyi Mezőpaniton a református lányoknak az udvaron kellett csillagokat gyűjtenie a kötényébe, ami után megálmodta, hogy ki lesz a vőlegénye.

Disznóölő Szent Andres Island

2021. november 27. Az András-napi hagyományok egyik, ma már messze múltba vesző hagyománya a disznóvágások kezdete. Ezen a napon kezdődik, s karácsonyra már el is készül a füstölt hús. Ilyenkor általában elég hideg van a "disznóságok" eltartásához, így sokfelé disznóölő Szent András néven is emlegetik ezt a napot. Reggeltől folyamatosan érkeznek az érdeklődők a hagyományteremtő céllal megrendezett András-napi disznóvágásra. A délelőtt a disznóvágáson túl a sportról is szól: családi futóversenyt rendeztek, ahol 6 és 12 kilométeres távokra lehetett nevezni. A futóversenyre több, mint 110 nevezés érkezett az ország minden pontjáról. Az András-napi futóversenyről a kisvárdai futók népes táborából sokan éremmel tértek haza. A hangulatról, no meg a szakmai "felügyeletről" Szőke András színművész, valamint a Paprika TV-ből jól ismert Bede Róbert mesterszakács gondoskodott. Szőke Andrást lenyűgözte a rendezvény, láthatóan nagyon jól érezte magát. Stábunknak elmondta, hogy nagyon jó családi közösségek jöttek össze, ahol különleges tradiciókat is meg lehetett ismerni.

Disznóölő Szent András Schiff

Nagyszüleink idejében a disznóvágással biztosította a család az egész éves hús- és zsiradékkészletét illatos kolbászok, füstölt húsok, tepertő és zsír formájában. Kávé helyett bátorítóval, vagyis pálinkával indult a nap A disznó régi haszonállat nálunk, magyaroknál: már honfoglaló őseink is szerették, de húsának felhasználásához sokáig sáfrányt, zsályát, rozmaringot, borsikafüvet, majoránnát, köményt, borsot és fokhagymát használtunk. A paprika csak körülbelül 200 évvel ezelőtt vált nélkülözhetetlen fűszerré a disznótorokon. A disznóvágások ideje november 30-tól, disznóölő Szent András napjától kezdődtek és februárig tartottak, mivel ebben az időszakban kellő képen hideg volt, így a hús könnyebben elállt. A disznóvágásra összegyűlt az egész család, a rokonok és a szomszédok, igazi közösségi esemény volt. A II. világháború után, az '50-es években engedély kellett a házi disznóvágáshoz, és be kellett szolgáltatni egy meghatározott mennyiségű húst, zsírt, hogy szétoszthassák. Az éhség miatt azonban sokan titokban, engedély nélkül vetettek véget a sertés életének.

Disznóölő Szent András Technikum

A magyarországi közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora december első hetét a disznóvágás hagyományának szenteli. A zenei válogatásban az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételei szerepelnek. A Kossuth Rádió "Hajnali"- Népzenei összeállítás korán kelőknek című adása a tél kezdetén a késő őszi és téli hónapok egyik legfontosabb közösségi eseményéhez, a disznóvágáshoz kapcsolódó szokásokat mutatja be. Régen a disznó hizlalásának kezdetét meghatározott időponthoz, Egyed napjához kötötték a falusi gazdálkodók, hiszen a szeptember elejétől Disznóölő Szent András napjáig, azaz november harmincadikáig eltelt időtartam elegendő volt ahhoz, hogy az állat elérje a vágósúlyt. Ezután indult meg a disznóvágások sora, amely egészen a farsangot lezáró torkos csütörtökig, a lakodalmi, báli időszak végéig tartott. A disznó levágása, feldolgozása tapasztalatot és változatos munkát igénylő feladatot jelentett, ezért a rokonok és a közeli ismerősök közösen, kalákában dolgoztak. Napfelkelte előtt egy áldomással vette kezdetét a vágás.

Végigjárta Trákiát és Görögországot, végül Achaiában Aegeas prokonzul elé állították. András nagy beszédben tárta föl a kereszt által történt megváltást. A helytartó egyre türelmetlenebbül hallgatta, végül börtönbe vettette. Amikor a legválogatottabb kínzások sem törték meg, Aegeas parancsot adott, hogy feszítsék keresztre. Amikor András megpillantotta a számára készített keresztet, hangosan fölkiáltott: "Üdvözlégy, szeretett kereszt! Te szépséget és ragyogást nyertél az Úr tagjaitól. Mert mielőtt az Úr fölszállt volna reád, a föld rémülete voltál, most azonban rajtad keresztül az én Uramhoz megyek! " Ribera: Szent András apostol (1616–18) Miután megfeszítették, két napig függött András a fán, s a legenda szerint ő maga tartotta vissza az embereket attól, hogy levegyék. A harmadik napon véget értek kínjai. Halála pillanatában csodálatos fény ragyogta körül, és Krisztus hűséges vértanúja látta, hogy dicsőségében jön el érte az Úr. Kérünk Istenünk, legyen közbenjárónk az örökkévalóságban Szent András apostol, aki itt a földön igehirdetője és vezetője volt Egyházadnak.

Ebből is adódik, hogy arrafelé gyakrabban fordulnak elő bőrrel és zsírral együtt kidolgozott húsrészek, ami persze a sertés konyhai felhasználására és a gasztronómiai hagyományokra is hatással van. A sertéshúsok csoportjai Felhasználhatóságuk szerint – némi egyszerűsítéssel – a sertéshúsokat a szelethúsok, pecsenyehúsok és kocsonyahúsok csoportjába sorolják. A szelethúsok közé a karaj (kotlett, karmonádli), a tarja, valamint a comb részei közül a szaftos slussz (rózsa) és a szárazabb felsál tartoznak. Ezek frissensültek készítésére kiválóan alkalmasak. A rövidkarajon hosszában helyezkedik el a nagyra étékelt szűzpecsenye. A pecsenyehúsokból, amilyen a comb részei közül a dió, és a fartő, valamint az oldalas és a dagadó (hasalja), pecsenyék és egybesültek készülnek. A fej, láb, csülök és farok a hozzá tartozó bőrrel a kocsonyahúsok közé tartoznak, ám ételeink is gazdagíthatók velük. Kolbászok, hurkák és sonkák A szaruképletek (szőr, köröm) és a koponyacsontok kivételével a sertés minden része hasznosításra kerül.