Az Ötödik Pecsét
Sunday, 12-May-24 06:53:12 UTCAz ötödik pecsét Szerző Sánta Ferenc Ország Magyarország Nyelv magyar Műfaj Történelmi-bölcseleti regény Kapcsolódó film Az ötödik pecsét Kiadás Kiadó Szépirodalmi Könyvkiadó Kiadás dátuma 1963 Borítógrafika Pap Klára Média típusa könyv Oldalak száma 299 ISBN ISBN 9631412148 Az ötödik pecsét Sánta Ferenc 1963-ban megjelent regénye. 2005 -ben bekerült A Nagy Könyv című országos közönségszavazásban a 70 legnépszerűbb magyar regény közé. A mű cselekménye [ szerkesztés] A történet 1944-ben, a nyilas korszak végnapjaiban játszódik. Az első fejezetben megismerjük a négy főszereplőt (Gyuricát, Kovácsot, Királyt és Bélát), akik rendszeresen összegyűlnek a törzshelyükön, egy pesti kiskocsmában, hogy megbeszéljék az élet dolgait, a hétköznapoktól kezdve a filozofikus kérdésekig mindent. Ők négyen mindannyian más-más társadalmi rétegből származnak, s ezáltal másmilyen a világnézetük is... Az egyik ilyen alkalommal a társaság kiegészül még egy személlyel, Keszeivel, a veterán fényképésszel. Itt kezdődik maga a bonyodalom, maga a történet.
Az Ötödik Pecsét Teljes Film Videa
Hiszen a könyv szereplői is (az emberekbe, az emberségbe vetett) hitükért vállalták a halált. Mottója [ szerkesztés] Amint ugyanis körbejárva megtekintettem szentélyeiteket, olyan oltárra akadtam, amelyen ez a felírás állott: Az ismeretlen istennek. Nos hát én ezt hirdetem nektek, akit ti ismeretlenül is tiszteltek. – Az areioszpagoszi beszéd. A mottó ugyancsak bibliai eredetű. Pál apostol Athénban járva azt tapasztalta, hogy a városban mindenfelé bálványokat emeltek. Az egyik szentélyben Pál egy olyan oltárral találkozott, amit "az ismeretlen istennek" emeltek. Olyan istennek, akit anélkül tisztelnek, hogy ismernék, meg tudnák fogni, fogalmazni, hogy kit vagy mit áldanak. Ez az ismeretlen isten az emberek lelkiismerete, a belső szabályozó erő, ami meggátolja, hogy szándékosan rosszat cselekedjen. [1] A regény főbb kérdésfelvetései [ szerkesztés] Az ötödik pecsétben Sánta Ferenc lényeglátó képességével egyszerűen és közérthetően ábrázolja az örök emberi értékeket, a kisember és a hatalom viszonyát, az egyéni és társadalmi felelősségvállalást, a tisztesség és az emberi helytállás parancsát minden helyzetben.
Az Ötödik Pecsét Online
0 Szín: színes Felirat: angol, akadálymentesített magyar Képarány: 4:3 (1. 33:1) Játékidő: 107' Kiadja és forgalmazza a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum Igazgatóság, 2019 Felelős kiadó: Ráduly György – Kiadványszerkesztő: Fazekas Eszter Kapcsolódó Az ötödik pecsét A mindenkori hatalom elnyomásában is az erkölcsöt választó kisemberek döbbenetes erejű példázata. Soós Tamás | 1976. augusztus 05. Ez a weboldal sütiket használ Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg. Elengedhetetlen Statisztikai Megértettem
Az Ötödik Pecsét Videa
2016-ban a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban Hamvai Kornél átiratában Csiszár Imre rendezett színdarabot a műből. [3] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Az ötödik pecsét a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán Fekete Sándor Az ötödik pecsét erkölcsi döntéshelyzetei In: VILÁGOSSÁG 2003/5-6. Fekete Sándor Az ötödik pecsét mint etikai irányregény Juhász Edina Fruzsina Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét elemzése és művelődéspolitikai vonatkozásai Gáspár Ildikó Az ötödik pecsét
" Azt nem tudom, hogy Tomoceuszkakatiti legyek-e vagy Gyugyu? " – még éjjel, alvás helyett is ezen töprengenek Sánta Ferenc regényének hősei. A művet túlzás nélkül nevezhetjük a magyar "Lenni, vagy nem lenni" morális alapkérdésének. Mert ha őszinték vagyunk, végtelenül nehéz a választás. Hosszas hánykolódás után végül bármire is jussunk, az életünk biztosan gyökeresen átalakul. Sánta Ferenc – erdélyi származású írógéniuszunk – 2008 júniusában hunyt el, 81. születésnapja előtt pár hónappal. Új korszakot nyitó irodalmi munkásságát – a számos egyéb kitüntetés mellett – 1973-ban Kossuth-díjjal, 1993-ban és 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend keresztjeivel ismerték el. Irodalomtörténészek szerint legalább 48 idegen nyelvű, önálló Sánta-kötet jelent meg, 27-féle nyelven. A regényeiből készült filmek – Fábri Zoltán rendezésében – szintén nemzetközi sikereket arattak. Mindezt úgy érte el, hogy élete utolsó harmadában már nem alkotott – legalábbis jelentősebb művet nem publikált. Idekívánkozik Ancsel Éva gondolata: "Az író tud írni.
Tél van, 1944 decembere, a nyilas rémuralom ideje. A kezdetben semlegesnek mutatkozó beszélgetést hirtelen élessé változtatja Gyurica, az órásmester: egy példázatot tár eléjük a kegyetlen zsarnokról és rabszolgájáról. Gyugyu, a rabszolga csupán azzal vigasztalhatta magát, hogy ő egész nyomorúságos életében mentes maradt a bűntől, a zsarnok viszont arról volt meggyőződve, hogy ő a világ legrendesebb embere. Gyurica azt kérdezi a társaságtól, hogy ha most azonnal meghalnának, majd újra feltámadnának, melyik sorsot választanák: a zsarnokét vagy a rabszolgáét? A társaság elbizonytalanodik, nem tud válaszolni, viszont az alkalmi vendég határozottan kijelenti, hogy ő vállalná a rabszolgasorsot. Hazamennek, de a példázat a többieket sem hagyja megszólítatlanul. A kocsmáros és barátai hosszasan elmélkednek arról, hogy ők mindannyian kisemberek, az a legokosabb, ha csak azt teszik, amit megengednek nekik. Meg kell elégedniük a kis hétköznapi örömökkel, a lázadás számukra lehetetlen. Gyurica már korábban döntött.