200 Ezer Forintra Emeljük A Minimálbért – Kormányhír – Hírújság
Thursday, 16-May-24 01:05:37 UTCJövőre már biztosan kiugró mértékben, hajszál híján 20 százalékkal emelkedik a bruttó minimálbér, a jelenlegi 167 400 forintról januártól 200 ezer forintra. Mivel a dolgozókat terhelő adók nem változnak jövőre, a minimálbér nettója is ugyanilyen mértékben növekszik, 133 ezer forint lesz. A minimálbér-emelés legnagyobb nyertesei nem a dolgozók, hanem az állam. 2010-ben, amikor az Orbán-kormány hatalomra került, még 73 500 forint volt a bruttó, amiből 60 236 forintot vihettek haza a dolgozók – emlékeztet az. Nézzük, mit jelent ez az Orbán kormány 12 éve alatt: A bruttó minimálbér 172, a nettó pedig mindössze 120 százalékkal növekedett. Egy kicsit másképp közelítve: Míg 2010-ben a bruttó bér 82 százalékát kapta kézhez egy minimálbérre bejelentett dolgozó, jövőre annak 66, 5 százalékát viheti haza. Hogy így alakultak az arányok, abban jócskán szerepe van annak, hogy kormányra kerülésük után a döntéshozók az adóreform részeként 2012-től kivezették a minimálbéreseknél az adójóváírás lehetőségét. A szakportál megnézte azt is, hogy hogyan változott 2010 óta a munkaadók adóterhe, illetve az államkassza ezzel kapcsolatos bevétele, és megállapították, hogy: Míg a minimálbéres dolgozó nettója 120, 8 százalékkal nőtt és a dolgozótól levont adó összege 405, 1 százalékkal emelkedett, addig a munkaadó "csupán" 28, 9 százalékkal fizet többet dolgozója után, az államkassza pedig 174, 8 százalékkal több bevételhez jut, mint 2010-ben.A Minimálbér-Emelés Legnagyobb Nyertesei Nem A Dolgozók, Hanem Az Állam
Romániában átlagosan évi 12, 3 százalékkal, Bulgáriában pedig évi 9, 2 százalékkal nő a minimálbér – ez a szám Magyarországon csupán 6, 2 százalék. Az eleve magasabb minimálbérrel rendelkező Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában is magasabb az évi átlagnövekedés, 6, 9 és 7, 7 százalék közé esik. A minimálbér nominálértékét vizsgálva, tehát a minimálbér vásárlóerejét is figyelembe véve a magyar minimálbér erősebb, mint a szlovák, észt és cseh minimálbér, viszont gyengébb, mint a román, horvát és a lengyel. Az is fontos adat, hogy egyáltalán hányan dolgoznak minimálbérért egy-egy országban. Lettországban például hiába alacsonyabb a minimálbér, mint Magyarországon, a minimálbéresek aránya 11, 9 százalékról mára 7, 3 százalékra csökkent. Eközben Magyarországon 2010 és 2018 között több mint megduplázódott a minimálbért keresők aránya: 3, 2 százalékról 7, 7 százalékra nőtt. Romániában is nőtt a minimálbéresek aránya, de mint láttuk, a román minimálbér jelenleg többet ér a boltokban, mint a magyar.
Bár azt is hozzátette, azzal, hogy a forint gyengült, a befektetőknek nem okozott terhet a megnövekedett bérköltségek kifizetése. Ugyanakkor a minimálbér adómentessége kapcsán a szakszervezeti vezető jelezte, hogy a bértorlódás veszélye állhat fenn. Felmerül a kérdés, hol kellene meghúzni azt a határt, amely alatt nem kell már adót fizetni. Azoknak ugyanis, akik kicsit a minimálbér fölött keresnek, a személyi jövedelemadójuk továbbra is maradna 15 százalék, míg azok, akik a kötelező legkisebb munkabérért dolgoznak, összesen 35 százalékos emelést kapnának. Emiatt a teljes adórendszert át kellene alakítani, hogy továbbra is arányos maradjon, és ne előzzék le a közvetlenül fölöttük lévő kereseti sávokat – mutatott rá a Munkástanácsok elnöke, aki hozzátette azt is, hogy a társadalomban mindenkinek, aki nem szociális ellátásban részesül, hozzá kell járulnia a közteherviseléshez. Ukrajnából üzent Nagy István 14 órája Olvasási idő: 4 perc