Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium
Wednesday, 01-May-24 16:59:24 UTC2022. Bartók béla zeneművészeti miskolc. március 15-én a Szegedi Tudományegyetem egykori és jelenlegi polgárait is díjazták: az Egyetemhez kapcsolódó személyek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján rangos kitüntetéseket vehettek át. Pitti Katalint, a magyar művészet értékeinek gyarapítása érdekében végzett, magas szintű, igényes teljesítménye elismeréseként Magyarország Kiváló Művésze díjban részesítették. Az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar oktatója, Liszt Ferenc-díjas operaénekesnőt, érdemes művészt, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagját, kitüntetése kapcsán kérdeztük.
Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Tanárok
Sárhelyi Jenő 1975-ben ment nyugdíjba. új Rázga József konkrét célokkal érkezett Békéscsabára. Bartók Béla Zeneművészeti Budapest épület építészeti Stílisa - épület tervező. tagozatos növendékek létszámának növelése, korrepetíció (zongora kíséret) bevezetése minden tanszakon, növendékhangversenyek színvonalának emelése, szolfézsoktatás megerősítése, tanszakok kiegyenlítettségének megtermése szerepelt programjában. 1976-ban kamarakórust szervezett tanulóiból, ebből a kórusból nőtt ki később a városi Bartók Béla Vegyeskar. Hosszú, kitartó, akadályoktól sem mentes munkájának aztán 1981. szeptember lett eredménye: zeneművészeti szakközépiskola Békéscsabán, és ettől a naptól kezdve a neve: Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola lett. célja: Békés megye ének- zenetanárainak utánpótlás biztosítása, illetve megyében folyó ének-zenetanítás emelése osztállyal indult szakközépiskola, szolfézs-zeneelmélet hangszeres – fuvola, klarinét, hegedű, gordonka zongora tanszakon. ekkor még annyira nem készen, hogy közismereti tárgyak tanítása, átmeneti jelleggel, Rózsa Ferenc Gimnáziumban folyt.
A korszakot lezáró Allegro Barbaro (1910-11) egyik legismertebb és legnépszerűbb zongoraműve. Zongoraéletművének az I. Bartók béla zeneművészeti szakközépiskola tanárok. világháború éveiben keletkezett része szintén rendkívül változatos képet mutat: egyszerű népzene-feldolgozások – például Román népi táncok (1915) – és koncertpódiumra szánt eredeti alkotások – Szvit (1916) – mellett merészen újító hangzású etűdök és elvont népzenei feldolgozások – Improvizációk magyar parasztdalok fölött (1920) – is keletkeztek ekkor. Néhány év szünet után, 1926-ban hirtelen tömérdek billentyűs mű hagyja el a műhelyét, ezek – köztük a Szonáta és a Szabadban – zongorára írt alkotói termésének betetőzését jelentik. Bartók 1908 és 1911 között, Gyermekeknek címmel komponálta első pedagógiai célú zongoraciklusát, és a 20. század talán legnagyobb hatású zongoradarab-sorozata is hozzá kötődik: az 1930-as évek folyamán írt Mikrokosmos. Bartók az egykori "házi" műfajok közül a zongora-zene mellett a dalirodalmat is jelentős mértékben bővítette: népzene által ihletett alkotásokkal éppúgy, mint az expresszionizmushoz közelítő Ady-megzenésítésekkel.