Hunyadi Jánost 575 Éve Választották Meg Magyarország Kormányzójának – Budapest Ma Is Őrzi Emlékét | Pestbuda

Thursday, 02-May-24 01:24:35 UTC

A gyulafehérvári székesegyház északi mellékhajójában három Hunyadi síremléke áll: ifjabb Hunyadi Jánosé (+1440), Hunyadi János öccséé, Hunyadi János kormányzóé (+1456) és Hunyadi Lászlóé (+1457). Hunyadi János síremlékében csak a két hosszanti oldal korabeli, a rövid oldalak és a fedőlap 16. századi. Hunyadi János Síremléke. A hosszanti oldalak csatajelenetet és fogolykísérést ábrázolnak. Az ifjabb Hunyadi Jánosról, a törökverő hadvezér öccséről igen keveset tudni. Születésének ideje ismeretlen, halálának évét 1440-re, vagy 1441-re teszik. János bátyjával együtt viselte a szörényi bán címét 1439–től haláláig. Valószínűleg egy török elleni csatában esett el. Gyulafehérvárott temették el, de földi maradéka nem a síremlékében nyugszik.

• Hunyadi János Síremléke
• Hunyadi Jánost 575 éve választották meg Magyarország kormányzójának – Budapest ma is őrzi emlékét | PestBuda

Hunyadi János Síremléke

1658-ban a török elfoglalja és kifosztja a várost. A Rákóczi-szabadságharc idején Erdély utolsó fejedelemválasztó gyűlésének ad otthont, de elavultsága miatt a hadmozdulatokban már nem játszik szerepet. A szabadságharc után újra berendezkedő Habsburg vezetésű Magyar Királyság újragondolta és átértékelte az erdélyi helyzetet: a még mindig létező török fenyegetés miatt szükségessé vált egy új, modern erőd építése a térségben, melyre az országrész védelmét szervezni lehetett. A választás Gyulafehérvárra esett. Sétány a gyulafehérvári falak közt Az új vár Giovanni Morando Visconti 1714-ben jóváhagyott tervei alapján épült fel, és közel 20000 ember munkáját dicséri. Az építkezéssel egy időben a város nevét az uralkodó, III. Károly nevéről, Károlyfehérvárra változtatták. Területe több mint 70 hektár: észak-déli hosszúságában 1400 méter, kelet-nyugati szélességében 950 méter. Hunyadi Jánost 575 éve választották meg Magyarország kormányzójának – Budapest ma is őrzi emlékét | PestBuda. Az erőd téglafalazatú, szabályos alaprajzú, hét darab, nagy, 10-12 méter magas bástya szegélyezi. Faragott kövek csak az éleken és a díszítéseken találhatók, a falak belső támpillérekkel erősítettek és nem függőlegesek, így jobban ellenállnak a tüzérségi tűznek.

Hunyadi Jánost 575 Éve Választották Meg Magyarország Kormányzójának – Budapest Ma Is Őrzi Emlékét | Pestbuda

Számos kincset őriz a Szent István király által alapított erdélyi püspökség széktemploma. A székesegyház mindig a püspöknek, illetve később az érseknek volt a székhelye, egy szimbólum, egyrészt a katolikus egyházé, ugyanakkor Erdélyé is, hiszen híres uralkodóink temetkezési helye is volt – mondja Hegedűs Enikő művészettörténész, aki körbevezetett a több száz éves épületben. (Videó: Varró-Bodóczi Zoltán) Erdély legjei sorozatunkban már egyszer ellátogattunk Gyulafehérvárra, akkor a várat mutattuk be olvasóinknak, most pedig a székesegyház volt következő úti célunk. Hegedűs Enikő művészettörténész kalauzolt végig a több száz éves falak között, amelyek több kornak a lenyomatát őrzik. A 2011-es régészeti feltárás során derült ki, hogy a székesegyház és palota előtti területen egy még korábbi székesegyház állt, amely a 10. századtól a 11. század közepéig állhatott fenn. "Szent István király alapította az erdélyi püspökséget. A székesegyház mindig a püspök, illetve az érseknek a székhelye volt, és egy szimbólum, egyrészt a katolikus egyháznak, ugyanakkor Erdélynek is a szimbóluma, hiszen a nagyjainak temetkezési helye volt.

A Sárkány udvar először Egyiptomban alakult meg. Az egyiptomi Sárkány-udvar erős alapot biztosított a Thot tanításaival kapcsolatos papi tevékenység számára, melyek Nimród unokája, a II. dinasztibéli Nebré király korától terjedt el. A "Sárkány Udvar", alapítása Anchfu-honszu papherceg nevéhez fűződik (i. e. 2170 körül), és később Nefruszobek (uralk. 1787 k. ), XII. dinasztiabeli királynő tett hivatalossá; valamint a "Gyógyítók Nagy Fehér Testvérisége", melynek alapítója Thothmesz fáraó volt a XVIII. dinasztia idején (uralk. 1492–1479). Alkímiai misztérium iskoláit Héliopolisz központtal Ptah isten papjai működtették. Nevükben a "Fehér" szó a papok fehér ruha viseletére. Pálosok? Az ősi sumer-szkíta hit minden szervezett és kötelezettségekkel terhelt "vallásnál" erősebb volt. Nimrud személyéhez kapcsolódott, akit népe isteni eredetűnek, a Világ Világosságának, Enlil fiának tartott. Úgy hitték, hogy Nimrud lelke az Orionban lakozik, és innen vigyáz, mint az Ég Hűsége Pásztora az ő népére.