Ezen A Sétán Luxuskivitelben Is Megnézhetjük A Párisi Udvart

Thursday, 16-May-24 14:57:33 UTC

Ez az épület volt Magyarország egyik első, modern értelemben vett üzletháza. Pollack a hiedelem szerint az 1810 körül épült párizsi Passage des Panoramas mintájára alakította ki az üzletsori folyosót, a passzázst, ami miatt a pesti köznyelv hamar "Párisi-ház" néven kezdte emlegetni. Az eredeti Brudern-ház fénye idővel megkopott, a 19. század végi nagy városrendezések során 1883 -ban előbb részben, majd a 19. Parisi udvar hotel budapest 5. század – 20. század fordulóján majdnem teljesen lebontották, a telket pedig 1906 -ban megvásárolta a Belvárosi Takarékpénztár, hogy ott építtesse fel új központját. A bank 1907. december 31-i határidővel hirdetett tervpályázatára összesen 43 pályamű érkezett. A tervek közül az igazgatóság 1908. március 27-i ülésén hármat, Korb Flóris és Giergl Kálmán, Hübner Jenő és Mészner Sebestyén, valamint Bálint Zoltán és Jámbor Lajos terveit 6–6000, további ötöt pedig 2–2000 koronával díjazott. Közülük a vezetőség a szomszédos Klotild paloták két épületét is tervező Korb és Griegl közös munkáját tartotta a legjobbnak, a megbízást végül mégis Schmahl Henriknek adták.

In: Adalékok a Belváros Történetéhez I., Budapest 1993, 196. ↑ Fábián Gáspár: Nagy magyar építészek 1., [saját kiadás], Budapest, 1936, 34. ↑ Kelecsényi Kristóf - Torma Ágnes: Schmahl Henrik (1846–1912) Egy német kőműveslegény felemelkedése a dualizmus kori Budapesten. In: Építőművészek Ybl és Lechner korában, TERC Kiadó, Budapest, 2015, 127-129 ↑ Gerle János: A pénz palotái. Főpolgármesteri Hivatal, Budapest, 1994, 50. ↑ Már tervezik az ötcsillagos szállodát a Párizsi Udvarban (magyar nyelven). Index, 2015. február 10. (Hozzáférés: 2015. Parisi udvar hotel budapest. ) ↑ Források Szerkesztés A Belvárosi Takarékpénztár tervpályázata [ halott link] (a nyertes pályázatok egy része), Magyar Építőművészet, VI. évf., 5. szám, 1908 A Belvárosi Takarékpénztár pályatervei. II. [ halott link], (a további pályázatok egy része), Magyar Építőművészet, VI. évf., 6. szám, 1908 Újra eladó lehet a Párizsi udvar,, 2012. február 18. Kelecsényi Kristóf – Torma Ágnes: Schmahl Henrik (1846–1912) – Egy német kőműveslegény felemelkedése a dualizmus kori Budapesten; in: Építőművészek Ybl és Lechner korában, TERC Kiadó, Budapest, 2015, 92-133. adatlapja a műemlé

A túra maximális létszáma 15 fő, időpontokat pedig egészen június 27-ig találunk az oldalon.

A Párizsi udvar egy historizáló stílusú lakó- és irodaház Budapest V. kerületében, a Ferenciek terén. Eredetileg a Belvárosi Takarékpénztár székháza volt. Ennek földszinti, belső része a Párizsi udvar, ami Budapest egyetlen, máig megmaradt 20. század eleji bevásárlóudvara. Párizsi udvar IBUSZ-palota Település Budapest Cím 1053 Budapest, Ferenciek tere 10. Építési adatok Építés éve 1909 – 1912, vagy 1913 Rekonstrukciók évei 1960-as évek 1980-as évek Építési stílus eklektika Felhasznált anyagok tégla, vasbeton, üveg, porcelán Tervező Schmahl Henrik Építész(ek) Lipták Pál Vállalkozó(k) Haas és Somogyi (üveg), Zsolnay porcelángyár majolika, Róth Miksa (üveg), stb. Hasznosítása Felhasználási terület építmény Tulajdonos Mellow Mood Hotels Alapadatok Magassága 29 m Torony magassága 40 m Elhelyezkedése Párizsi udvar Pozíció Budapest térképén é. sz. Parisi udvar budapest history. 47° 29′ 36″, k. h. 19° 03′ 18″ Koordináták: é. 19° 03′ 18″ A Wikimédia Commons tartalmaz Párizsi udvar témájú médiaállományokat. Története Szerkesztés Az előd: a Brudern-ház Szerkesztés A jelenlegi épület helyén állt egykori "Párizsi-ház" belső üzletsora Az egykori bankszékház helyén állt korábbi épületet Pollack Mihály tervei alapján építtette 1817 -ben báró Brudern József.

Az Ön böngészője elavult Az oldal megfelelő működéséhez kérjük, frissítse azt, vagy használjon másikat! FRISSÍTÉS MOST × Ez a weboldal cookie-kat használ, a további böngészéssel hozzájárul a cookie-k alkalmazásához. További tájékoztatást a weboldalunkon megtalálható Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. RENDBEN