Komjáthy István Mondák Könyve

Sunday, 28-Apr-24 08:50:27 UTC

Hun és magyar mondák Komjáthy István a mondai töredékek, krónikás naivságok és történelmi, művelődéstörténeti tények tiszteletben tartása mellett, írói szabadsággal ismerteti a csak népmesenyomokban fennmaradt magyar mitológiát, "naiv eposzukat", amelyet már Arany János is sajnálkozással említ elveszett értékeink között. A kötet darabjai – akár egy regény fejezetei – egy kerek egészt alkotnak: a magyar népmesékből és a rokon népek hagyománykincséből kialakított teremtésmondától, a krónikaírók által őseinknek hitt hunok mondáin át, színes meseszál vezet egészen a honfoglalásig, majd Árpád dédunokájának, a későbbi Istvánnak megszületéséig. E szépen kikerekedő messzi világból egy rész a tényekkel igazolható történelmi valóság és másik rész a monda, amely mögött szintén a történelem rejtőzik: a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályba vesző évszázadai. 10. kiadás

  1. Mondák könyve - Komjáthy István - Régikönyvek webáruház
  2. Komjáthy István MÁTYÁS-MONDÁK KÖNYVE - Történelem: árak, összehasonlítás - Olcsóbbat.hu

Mondák Könyve - Komjáthy István - Régikönyvek Webáruház

Minden mondának van igaz történeti magva, csak nehéz elválasztani a hozzáköltött részektől. A hun és magyar mondák a hunok történetének, a magyarság őstörténetének és a honfoglaláskori magyar történelemnek jelentős forrásai. Komjáthy István 10-14 éves olvasók számára meseszerűen dolgozta fel a hun és magyar mondákat. Kézai és Anonymus krónikáján kívül sok más érdekes hagyományt is felhasznált: krónikákat, népköltészeti gyűjteményeket, néphagyományt, a rokon-népek néprajzát és hitregevilágát, a régészeti és nyelvészeti kutatások eredményeit: egyszóval mindazt a tudományos eredményt, amelynek segítségével hitelesen fel lehet idézni a mondák hőseinek életét. Megismeri az olvasó a honfoglaló ősök hitvilágát, mindennapi életét és megelevenednek előtte az egykori hősi tettek: a vérszerződés, a honfoglalás, mindezeket megelőzően pedig megjelenik népével Attila, akinek birodalmát - a régi krónikák állítása szerint - honfoglaló őseink örökölték. A Mondák könyve megkapóan, nagy költői erővel idézi fel a mondákban megőrzött régi világot, népünk és országunk legrégibb múltját.

Komjáthy István Mátyás-Mondák Könyve - Történelem: Árak, Összehasonlítás - Olcsóbbat.Hu

SZÉPIRODALOM / Magyar irodalom kategória termékei tartalom: "Új kiadásban jelennek meg a hun és magyar mondák, Komjáthy István feldolgozásában. Komjáthy a mondai töredékek, krónikás naivságok és történelmi-művelődéstörténeti tények tiszteletben tartása mellett írói szabadsággal rekonstruálta a csak népmesenyomokban ismert magyar mitológiát, "naiv eposzunkat", melyet már Arany János is sajnálkozással említ elveszett értékeink között. A magyar népmesékből és a rokon népek mitológiájából kialakított teremtésmondától a krónikaírók által őseinknek hitt hunok mondáin át egységes szál vezet egészen a honfoglalásig, majd Árpád dédunokájának, a későbbi Istvánnak megszületéséig. A kötet végén a jegyzetek és az író utószava világosan eligazítják a gyerekolvasót, hogy mindebből a szépen kikerekedő messzi világból mennyi a tényekkel igazolható történelmi valóság, és mennyi a monda, amely mögött szintén a történelem rejtőzik: a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályos évszázadai. "

Gyermekeivel 1944-ben Csehszlovákiából jöttek át, mert rájuk akarták erőszakolni az ottani állampolgárságot, és ők magyarnak tartották magukat. A debreceni egyetemen a kiváló tudós, Karácsony Sándor oltotta belé a mesék-mondák szeretetét, és bízta meg a feladattal, rakja össze ezt a munkát. A 28 éves fiatalember nagyon komolyan vette a megbízást, 35 éves koráig szinte csak a "MONDÁK KÖNYVE" megírásával foglalkozott. Nem is akart mást tenni, az ötvenes években járunk, amikor a hétköznapok borzalma elől egyetlen lehetőség van a menekülésre: a mesevilág. A mondaköltészet. A magyar múlt kutatása, és megörökítése az ifjúság számára. Az 1956 előtti kultúrpolitika annyira meglepődött ezen a számára ismeretlen szándékon, hogy hagyta dolgozni a tanárembert, sőt a mű első kiadása 1955-ben meg is jelenthetett. Csonkítatlan formában. Veszélytelennek tűntek ezek a mondák és mesék, és ráadásul erősítették a magyar öntudatot. De ez csak később lett probléma. A szerző halála után, 1963-ban a család levelet kapott az akkori kultúrpolitika irányítóitól, hogy a mű megjelenik újra, de csonkított formában.