Okostankönyv
Wednesday, 08-May-24 06:26:15 UTCA Habsburg-ház elleni hadviselés természetesen eddig sem illeszkedett Csengery világképébe. A kormány Debrecenbe költözése után, Szemere Bertalan miniszterelnöksége idején még vállalkozott arra, hogy – kodifikátori állást betöltve – részt vegyen az Ausztriától különvált Magyarország jogi kereteinek kiépítésében. Cikkei jelennek meg a forradalmi Respublicában is. De korábbi közszereplésének aktivitásához képest jól érzékelhető, hogy Csengeryt ekkor már egyre inkább a tehetetlenség, a szükségszerűen bekövetkező nemzeti tragédia előérzete, és mindezek következtében a passzivitás keríti hatalmába. A debreceni politikai küzdelmekben – melyek Kossuth és környezete mérséklésére, visszafogására, végszükség esetén magának a kormányzónak, Kossuthnak a megbuktatására irányultak – tudomásunk szerint alig vett részt, bár 1848 vívmányainak megmentésére az egyetlen kiutat Kossuth eltávolításában látta. K.V.SZ. A Forradalom és Szabadságharc kezdete. TOVÁBBI HÍREINK -. (Csengery Antal hátrahagyott iratai és feljegyzései. Bp., 1928. [A továbbiakban: CsAHIF] 431. skk. )
Forradalom És Szabadságharc Ppt
összeállította: NÉMETH VIKTOR tartalom: fotó: Internet Continue ReadingForradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. Az óriási tömeg kíséretében érkezett választmányi vezetők, Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket. A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, és szabadon bocsátotta börtönéből a sajtóvétség és izgatás vádjával 1847-ben elítélt Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét. Ugyanezen a napon Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott a királyhoz. Magyarország Története 28. Okostankönyv. rész – A Szabadságharc.