Magas-Tatra.Info: A Magas-Tátra A Iii. Katonai Felmérés Térképén
Wednesday, 01-May-24 11:07:27 UTCAz Osztrák-Magyar Monarchia és a Habsburg tartományok harmadik felmérése 1869-ben kezdődött meg. Alig tíz év telt el a második felmérés vége óta, azonban ennek több mint ötven éves időtartama alatt a korábban mért részek jelentősen elavultak. Magyarország harmadik katonai felmérése két részletben, Erdélyben 1869-1873 között, Magyarországon és Partiumban 1872-1884 között valósult meg, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó nagy térképészeti vállalkozásának önálló részeként. Harmadik katonai felmérés térképe. A méréseket 1887-ben zárták le. A térképmű egészét (a teljes elkészült munkát) ferencjózsefi térképnek is szokták nevezni, csatlakozva a jozefiniánus és franciskánus térkép megnevezéséhez. A térképek már a méterrendszer bevezetése után készültek, ezért méretarányuk eltér a korábban (a jozefiniánus és a franciskánus térképnél) alkalmazott 1:28800 méretaránytól, helyette bevezetve a katonai topográfiai térképeknél azóta is használatos 1:25000 méretarányt. Katonai jellegétől megfosztva igen hamar nyílt térkép lett, kiszínezve és domborzatárnyalással kereskedelmi forgalomba is került.
Iii. 5. A Iii. Katonai Felmérés Vetülete És Szelvényezése | Jankó Annamária: Magyarország Katonai Felmérései | Kézikönyvtár
Világháború Katolikus templom Kápolnásnyék képek Környezet Kishíd Légifotó Légy Társszerző! Liber Pater Oltár Lovasberény Margit állás Martonvásár Nagyhíd Padlásjárók Pákozd Pátka Pázmánd Pusztaszabolcs Régi kőbánya Református Iskola Református templom Statisztika Sukoró Székesfehérvár Szerzők, források Témakör térképészet Térképek Tóbíró köz Török hódoltság történelmi térkép történetek Tükröspuszta Település-szerkezet Települések Településszociológia Temető Tűzoltó Szertár Uncategorized Vallás Velence Velence a II. Világháború csatatere Velence térkép Velencei Értéktár Velencei tó Vereb XIX. század XVI. század XVII. század XVIII. III. 5. A III. katonai felmérés vetülete és szelvényezése | Jankó Annamária: Magyarország katonai felmérései | Kézikönyvtár. század XX. század Zámoly Zichyújfalu barátok Faragó család (és a boltjuk) Stumpf István, osztálytársam Blogroll 1528 Lázár deák térképe Helytörténet Arcanum Kiadó Eötvös Károly Megyei Könyvtár (Veszprém megye) Fejér Megyei Levéltár Magyarországi Levéltárak Kiadványai Megyei Vörösmarty Könyvtár Képeslaptár /Hadtörténeti Intézet Pákozd Község öröksége Sukorói Néprajzi Ház Velencei Helytörténeti Egyesület Térképek forrása A Széchenyi Könyvtár digitális archivuma ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Geometra Kartográfiatörténet Magyar Országos Levéltár Arcanum Adatbázis Magyarország II.
III. 5. A III. katonai felmérés vetülete és szelvényezése A III. katonai felmérésnél a poliéder vetületet alkalmazták, azzal szoros összefüggésben alakították ki az alap- (1:25 000) és levezetett (1:75 000, 1:200 000) térképművek szelvénybeosztását. Mindkettőt 1872-ben vezették be. A poliéder vetület fő jellemzője, hogy a térképszelvények összessége az alapfelülethez – a III. katonai felmérés idején a Bessel-féle ellipszoidhoz – simuló soklaptestet (poliédert) alkot, tehát minden térképszelvény külön síkban fekszik. Egy részletes térképszelvény nyugat-keleti irányban 30', észak-déli irányban 15' kiterjedésű trapéz, amelynek fedőterülete 4 db 1:25 000 méretarányú térképszelvény területéből tevődik össze (1. sz. Harmadik katonai felmeres. ábra). Mint az ábrából látszik, a felmérési szelvényeknek csak két oldalát határolja a földrajzi fokhálózat vonala, másik két oldaluk derékszögben találkozó egyenes, ha pedig negyedekre bontjuk őket, trapézokat és téglalapokat kapunk, tehát a szelvénynegyedek különböző nagyságúak.