dr-kruglov.ru

Az Első Világháború Előzményei

Wednesday, 01-May-24 04:52:39 UTC

Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ismerned kell a XIX. század végének gyarmatosítási törekvéseit és a szövetségi rendszerek kialakulását. Ismerned kell a Balkán etnikai viszonyait és a török hódítás történetét. Átlátod majd a balkáni problémák összefüggéseit és az ott zajló háborúk okait. Megtanulod a XX. század eleji nagyhatalmi versengés újabb epizódjait. Láthatod, hogyan jutott Európa egyre közelebb az első világháborúhoz. Ha jelentést kellene adnunk Európa külpolitikai helyzetéről a XX. Az I. világháború előzményei, kirobbanása és hadieseményei 1916-ig | doksi.net. század elején, élhetnénk a meteorológus szavaival is: csodás napsütés, amelyet néhol gomolyfelhők zavarnak meg. Ekkorra már létrejöttek a szövetségi rendszerek, minden hatalom vigyázott a saját birtokaira, vagy megpróbálta szinte észrevétlenül kijjebb tolni a határait. Csak itt-ott zavarta meg a nyugalmat egy-egy incidens, de ezek is hamar rendeződtek. A korszakban Európa legfeszültebb viszonyait a Balkánon találjuk, ahol több politikai probléma is egymásra rakódott.

Az I. Világháború Előzményei, Kirobbanása És Hadieseményei 1916-Ig | Doksi.Net

Móra, 1977 - 159 oldal 0 Ismertetők A Google nem hitelesíti a véleményeket, de nem valós információk észlelése esetén ellenőrzi és eltávolítja őket Mit mondanak mások - Írjon ismertetőt Nem találtunk ismertetőket a szokott helyeken. Tartalomjegyzék 1. Az első világháború kitörésének előzményei és közvetlen körülményei -. rész - 39 2. rész - 55 13 további fejezet nem látható Gyakori szavak és kifejezések Bibliográfiai információk Cím Az első világháború és előzményei 1870-1918 Képes történelem Szerző Ernő Gondos Kiadó Móra, 1977 Eredeti forrása a Michigani Egyetem Digitalizálva: 2007. júl. 31. ISBN 963110737X, 9789631107371 Terjedelem 159 oldal Idézet exportálása BiBTeX EndNote RefMan

Az első világháború végül, 1914 július 28-án tört ki, a Szerbia elleni hadüzenet napján. II. A különleges helyzetű országok: Különleges helyzetben volt 6 ország: Olaszország, Románia, Bulgária, Törökország, USA és Oroszország. Ezek vagy a háború kezdetén átálltak a másik oldalra, vagy eleve késve léptek be a harcokba. Az első világháború és előzményei 1870-1918 - Ernő Gondos - Google Könyvek. Olaszország bár alapító tagja volt a Hármasszövetségnek, ám 1915 –ben mégis átállt az antanthoz, miután titkos ígéretet kapott Angliától arra, hogy Tirol egyes részeit a harcok után majd nekik ítélik (Ausztriától) sőt egyéb területeket is kaphat. Románia szintén átállt 1916 –ban, miután Anglia nekik ígérte Erdélyt. Törökország és Bulgária az előző két átállás ellensúlyozásaként késve ugyan, de a Hármasszövetség oldalán lépett a háborúba (Törökország 1914 októberében, Bulgária 1915-ben. ) Az USA sokáig elhatárolódott Európa konfliktusaitól (izolációs külpolitika), majd 1917-ben, amikor egyes kereskedelmi hajóit elsüllyesztették a németek, mégis belépett a háborúba az antant oldalán.

Az Első Világháború Kitörésének Előzményei És Közvetlen Körülményei -

d) Rivalizálások: A francia-német határon Elzász-Lotaringia kérdése: vissza tudja e szerezni Franciaország? Flottaépítési versengés Anglia és Németország között (Alfred Tirpitz tengernagy) A Balkán konfliktusai: 1. )1875-ben egy törökellenes szerb felkelés orosz segítséggel űzte el a Balkánról az oszmánokat. Ám a nyugati államok nem engedték Oroszország térnyerését és a berlini kongresszuson (1878) kiutasították a cári erőket a területről. Ugyanakkor a Monarchia engedélyt kapott Bosznia megszerzésére. Ezzel Oroszország és Szerbia a Monarchia és Németország ellensége lett. Fokozta az ellentéteket Bosznia 1908-as annektálása is. (Teljes bekebelezése a Monarchia által. ) 2. )A Balkánon kialakuló kisállamok 1912/13 –ban két háborút is vívtak egymással területvitáik miatt. Ezek voltak a Balkáni háborúk. I. A háború kirobbanása: Egy boszniai hadgyakorlaton egy szerb nacionalista diák (Gavrilo Princip) 1914 június 28 –án lelőtte a Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot. Az osztrák ultimátumot követően megtörtént a hadüzenetváltás, és a szövetségi szerződések okán minden szembenálló hadat üzent a másiknak.

A német vezérkar ( Moltke) tartalékok nélkül, de a haderő felkészültsége alapján kedvezőnek ítélte meg a helyzetet egy támadó háborúra: ezt tartalmazta a még 1904-ben elkészült haditervük, a Schlieffen-terv, amely a villámháborúra ( Blitzkrieg) alapozva a kétfrontos háború elkerülésére először a nyugati ellenfelekkel, majd Oroszországgal kívánt leszámolni. A berlini lépések hatására július 23-án a Monarchia ultimátumot intézett a szerb kormányhoz, majd annak elutasítása után, július 28-án hadat üzent Szerbiának. Augusztus 3-án a németek hadat üzentek Franciaországnak, és a német hadsereg betört a semleges Belgiumba. Augusztus 4-én Nagy-Britannia is belépett a háborúba. Az erőviszonyok hosszú távon az antantnak kedveztek, hiszen gyarmataik korlátlan utánpótlást biztosítottak. A német villámháborús tervek ellenben már a háború megindulásakor sorra kudarcot vallottak: Belgium két hétig ellenállt, így a franciák átcsoportosíthatták erőiket, és a szeptember 5-12. közötti marne-i ütközetben ellentámadást indítottak.

Az Első Világháború És Előzményei 1870-1918 - Ernő Gondos - Google Könyvek

III. Boldog békeidők kora: 1870 és 1914 közt nincsenek nagyobb háborúk Európában. Megjelennek a szociális törvények (nyugdíj, TB), kiszélesedik a választójog. A pozitív hatások mellett: megerősödik a nacionalizmus – amikor egy-egy nemzet saját múltját, szerepét és hagyományait a legfőbb értéknek tekinti. IV. Szövetségek kialakulása: 1. ) Szövetségek: Az egyik oldalon 1882-ben létrejött a gyarmatszerzésekből kiszorulók összefogása a Hármasszövetség (Németország, Monarchia, Olaszország), a másik oldalon pedig 1904-benaz antant a régi gyarmatosítók szövetsége (Anglia, Franciaország, Oroszország) 2. ) A főbb feszültségforrások a két tábor közt: a) A világ újrafelosztásának problémája: a Föld gyarmataiért folyó versengés a régi is új gyarmatosítók közt. Éles konfliktus alakul ki a századfordulón Marokkó ügyében. b) Marokkói válság: Előbb 1904-ben, majd 1911-ben német hadohajók az elvben független Marokkói Szultánság partjainál. c) A Balkán kérdése: Egyik oldalon Oroszország és Szerbia, a másikon pedig Németország és a Monarchia próbált befolyást szerezni a török uralom alól felszabaduló Balkánon.

Az olasz támadás 1915. június 23-án elakadt az Isonzó folyónál, mivel a Monarchia a keleti frontról és a Balkánról csapatokat küldött a térségbe. 1915-ben négy nagyobb támadás történt az Isonzó szakaszán, de egyik támadás sem érte el a célját, Olaszország felkészült egy hosszabb háborúra. ( I isonzói csata, 1915 június 23 - július 7. )