Első Bécsi Döntés 1938, Caligula Helytartója Gyulai Várszínház

Tuesday, 07-May-24 10:20:48 UTC
Mitöbb, az új államelnöknek komoly külpolitikai veszélyekkel is szembe kellett néznie. Az Anschlusst követően a csehszlovák politikusok számára már ugyancsak érzékelhetővé vált a külső fenyegetés. A Szudéta-vidéken élő németek is szervezkedni kezdtek, és a német kancellár sem feledkezett el a 3 millió németről. 1938-ban kezdetét vette Csehszlovákia szétdarabolása. Hitler a müncheni konferencián megszerezte a Szudéta-vidéket, az első bécsi döntés értelmében pedig Magyarország megkapta Csehszlovákia magyar lakta településeit. Ezek az akciók azonban csak a kezdetét jelentették a német külpolitikának. Hitler a szlovák nacionalistákat támogatva elérte, hogy 1939-ben Szlovákia kinyilvánítsa függetlenségét. Prágáról és környékéről pedig a "Führer" maga gondoskodott: megalakult a Cseh-Morva Protektorátus, természetesen német befolyás alatt. Ezzel az első Csehszlovák Köztársaság 20 éves története véget is ért. Csehszlovákia csak a második világháború után éledt fel poraiból.

Első Bécsi Döntés 1938

A Führer ajánlata az volt 1938-ban: ha Magyarország megtámadja Csehszlovákiát, visszacsatolhatja a Felvidék teljes területét. A kormányzó nem akart háborút, Hitler dühöngött. Az első bécsi döntéssel visszatért a Felvidék magyarok lakta déli sávja, Csehszlovákiával szemben megvalósult az etnikai revízió. Az Orion és a Standard büszke volt arra, hogy rádióik, illetve rádióerősítőik segítettek az öröm szavát messzire juttatni. A budapesti Dob és Hársfa utcák találkozásánál álló óriási NAV-épület sarkán évtizedeken óta egy teljesen átlagosnak tűnő posta áll, melynek kezdeti története szorosan kapcsolódik Magyarország határváltozásaihoz és egyetlen kormányzójához. A második világháború már 1938-ban kitörhetett volna, ha Magyarország hajlandó támadást indítani Csehszlovákia ellen. Hitler a Felvidék teljes területét és Kárpátalját ígérte cserébe. Politikusaink nem vállalták a II. világháború kirobbantását, az etnikai revízió így is megvalósult a Felvidéken. A honvédeket kitörő örömmel és virágesővel fogadták Kassán 1938. november 11-én.

Hitler előbb a magyar féllel találkozott, a megbeszélés alatt állítólag dührohamot kapott, az áttekinthetetlen ügyet lepasszolta külügyminiszterének. Később a szlovákokat is fogadta. Időközben mind a csehszlovák, mind a magyar oldal hatalmas engedményeket tett, ami tetszett a németeknek, hiszen nem akartak bevonulás közben fegyveres konfliktust. A magyarok lemondtak Pozsonyról és Nyitráról, Csehszlovákia pedig 740 ezer lakosú 11 305 négyzetkilométert ajánlott fel. Ciano az olasz külügy részéről a magyar álláspontot erősítette. A négyhatalmi egyezséget Németország ellenezte, Olaszország támogatta, Nagy-Britannia nem ragaszkodott ahhoz, Franciaország elutasította annak összehívását, de az eredménybe tulajdonképpen belenyugodtak. A határozat megdöbbentette a szlovákokat. A döntés helyszínén, annak előtte vita alakult ki, a német külügy inkább a szlovákokat, az olasz a magyarokat támogatta, Munkács emiatt került utóbbiakhoz. Avgusztin Volosin kárpátaljai miniszterelnököt annyira sokkolta Munkács és Ungvár elvesztése, hogy állítólag elájult.

Gyulai Várszínház, Várszínpad, Gyulai vár Tel. Fájl:Caligula helytartója 5 (Gyulai Várszínház, 1978 nyara).jpg – Wikipédia. : +36-66/463-148, +36-30/639-9062, Kontakt: Gyulai Várszínház Székely János: Caligula helytartója Ajánlja ezt a tartalmat családtagjának, munkatársának, barátjának, ismerősének. Töltse ki az űrlapot, majd nyomja meg az e-mail küldése gombot! Feladó Név: E-mail: Címzett Tárgy Héví Üzenet A megadott személyes adatokat (e-mail cím, név) csak ezen cikk továbbítása során használjuk fel és semmilyen formában nem őrizzük meg.

Caligula Helytartója Gyulai Várszínház Online

Petronius élete legnagyobb dilemmája elé kerül: vagy teljesíti Caligula parancsát, s ezzel egy népet semmisít meg, vagy ő maga pusztul el. Székely János (1929–1992) erdélyi költő, író, drámaíró a 20. Caligula helytartója | Nemzeti Színház. század második felének egyik legfontosabb alkotója. Székely éppen a Caligula helytartója című 1972-es drámájával világirodalmi rangra is emelkedő életművet hozott létre, amely túllép és túlmutat a regionális (erdélyi) és aktuálpolitikai meghatározottságokon. Legjobb művei minden személyes vallomásszerűségük ellenére kifejezik a 20. századi ember transzcendens fogódzóktól való megfosztottságát éppúgy, mint ahogy korának közösségi sorskérdéseit is egyetemes igénnyel fogalmazzák meg. A Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház az elkövetkező években arra vállalkozik, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak az utóbbi években háttérbe szorult életműveire programsorozattal, egy-egy fontos dráma bemutatásával felhívja a figyelmet: Weöres Sándorra, Németh Lászlóra, Illyés Gyulára, Márai Sándorra, Sütő Andrásra.

Petronius élete legnagyobb dilemmája elé kerül: vagy teljesíti Caligula parancsát, s ezzel egy népet semmisít meg, vagy ő maga pusztul el…