Mikor Volt A Tatárjárás Magyarországon
Wednesday, 15-May-24 23:50:45 UTCAzonban nem vált be a lépése, mivel a bárók féltették a hatalmukat, azt hitték, IV. Béla ellenük akarja felhasználni őket. Ráadásul a nomád kunok nem tudtak beilleszkedni a letelepült, a magántulajdont tisztelő magyarok közé, és a pesti nép félelmében meggyilkolta Kötönyt. A kunok ezután gyilkolászva, fosztogatva távoztak az országból, amely magára maradt. A király csak Kijev elestekor hordoztatta körbe a véres kardot az országban, felismerve a közelgő veszély súlyát. A tatárok 1241. elején áttörték a gyepűt, előörsük Vácig is eljutott, fosztogatva. A két fősereg Muhinál csapott össze (1241. április 11-én), amely csata teljes magyar vereséget eredményezett. Mikor volt a tatár járás. Ugyan a források szerint a magyar sereg létszámfölényben volt, egyéb tényezők vereséget okoztak: Rosszul választottunk táborhelyet, a Sajó gázlóit nem vettük figyelembe, így a tatárok hátba tudták támadni a magyarokat. Szűk helyen ütöttünk tábort, így mikor a tatárok körbevették a sereget, nehezen tudtunk rendeződni. Ugyan megvolt a túlerő, lebecsültük az ellenség erejét.
Tatarjaras - Mikor Volt A Tatarjaras?
03. a tatár seregek Vereckénél Magyarországra törnek 1241. 17. Batu serege beveszi Vácot 1241. 31. a tatár sereg megszállja Erdélyt 1241. 04. 11. Tatarjaras - Mikor volt a tatarjaras?. Muhinál a tatár sereg legyőzi IV. Béla csapatait, a király elmenekül a csatatérről (Rogerius beszámolót ír az ütközetről), a tatárok beveszik Pestet – a menekülő királyt Frigyes osztrák herceg fogságba veti, 10 000 márka ezüst és három megye átadásáért cserébe szabadon engedi, a király a Duna vonalánál kísérli meg az ellenállást, de a mongol–tatár csapatok 1242. 01-én átkelnek a folyón, és elfoglalják Óbudát és Esztergomot, csak a kővárak állnak ellent a támadásnak; IV. Béla Trau várában lel menedéket, a tatárok váratlanul kivonulnak az országból, mert Batu meg akarja szerezni az időközben megüresedett nagykánságot – a tatárok kivonulása után IV. Béla felhagy a birtokvisszavételi politikával, maga is adományoz, de kővárak építésére kötelezi a tulajdonosokat
A vesztesnek kinevezett Magyarország esetében etnikai vonalak mentén, valamennyire igazságosnak tekinthető békére esély sem volt, kivéve az osztrák és horvát határt (utóbbi eleve adott volt a Dráva, mint természetes határ). Sovány vigasz, hogy más népekkel is kitoltak: a kurdok végül a tervek ellenére nem kaptak hazát, az arab területeket pedig olyan szerencsétlenül szabdalták fel, hogy máig is állandóan háborús konfliktusok pattannak ki (Irak, Szíria). Maradt-e hasonló ország? Felmerül a kérdés, hogy maradt-e Európában olyan, többnemzetiségű ország, mint a régi Magyarország volt? A Trianonnal egyidőben létrejövő többnemzetiségű államalakulatok, mint Csehszlovákia, Jugoszlávia vagy a Szovjetunió (utóbbi gyakorlatilag az Orosz Birodalom örököse) végül széthullottak, pedig az első kettőt rokon népek alkották. Végül minden apró nemzet hazát akart, és meg is kapta, legalábbis kontinensünk keleti felén. Nyugat-Európában maradt még többnemzetiségű ország, mint például a félig franciák, félig hollandok által lakott Belgium (a két nemzet nagyjából egyenlő arányban lakja), ott van még Nagy-Britannia, ahol a walesiek lényegében már beolvadtak, a skótók viszont folyamatosan a függetlenséggel kacérkodnak, noha önálló nyelvüket már rég feladták és az angolra cserélték.