A Magyar Nyelv Kézikönyve
Thursday, 02-May-24 13:32:12 UTCA magyar nyelv kézikönyve - Kiefer Ferenc - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! Kiadó: Akadémiai Kiadó Kiadás éve: 2003 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Efo Kiadó és Nyomda Kft. ISBN: 9630579855 Kötés típusa: fűzött kemény papír Terjedelem: 611 oldal Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 17. 00cm, Magasság: 24. 00cm Kategória: Kiefer Ferenc (Apatin, Jugoszlávia, 1931. május 24. –) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az általános nyelvészet és a nyelvi szemantika neves kutatója. 1992 és 2002 között az MTA Nyelvtudományi Intézet igazgatója.
A Magyar Nyelv Kézikönyve Teljes Film
A korábbi nyelvtörténeti munkákhoz képest újdonság a magyar nyelvközösség történetének bemutatása történeti-művelődéstörténeti áttekintésben, tárgyalva a Kárpát-medence etnikai változását is. A Mellékletben kapott helyet a Nyelvtörténeti szakszó-tár, a Bibliográfia és a Tárgymutató. A kötet végén 30 színes tábla, térkép található. A magyar nyelvtörténet kézikönyvének szerves előzménye a szerzőgárdától 2003-ban megjelent Magyar nyelvtörténet című monográfia. Az előzményhez képest a jelen kötet új szerkezetű, és annak ellenére, hogy kisebb terjedelmű, több új részt is tartalmaz. Új fejezet ismerteti a nyelvemlékeket és a tulajdonnevek történetét, s ugyancsak újak a nyelvjárások, a szaknyelvek és a köznyelv történetét tárgyaló fejezetek. A magyar nyelvtörténet kézikönyvének legtöbb szerzője mögött több évtizedes nyelvtörténeti kutatási tapasztalat és egyetemi oktatómunka áll. A kötet széles szakmai összefogás eredményeképpen született meg. A kiadvány, mint címe is mutatja, egyrészről kézikönyv, amelyben a magyar nyelv történetének egy-egy felvetődő kérdésére szakszerű eligazító feleletet kap az érdeklődő, másrészről érdekfeszítő olvasmány, mely a magyar nyelv történetét mozgató nyelvi változásokat mutatja be.
A Magyar Nyelv Kézikönyve Youtube
Nemzeti kultúránk legfőbb hordozója a magyar nyelv. Több évezredes története sokakat érdekel. A magyar nyelvtörténet kézikönyve közérthető módon foglalja össze az eddigi vizsgálatok megállapításait, kiegészítve őket a legújabb kutatások eredményeivel. A kötet a magyar nyelv három és fél ezer éves történetét a következő öt nagy korszakra bontva tárgyalja: ősmagyar kor; ómagyar kor; középmagyar kor; újmagyar kor és az újabb magyar kor. A kézikönyvben az elméleti kérdések felvetése (a nyelvi változás mikéntje, a változás és a nyelvtörténet kapcsolatának mibenléte) és tisztázása után az érdeklődők részletes képet kapnak a legfontosabb magyar nyelvemlékekről, valamint a magyar helyesírás és hangjelölés történetéről. A magyar nyelv történetét a következő nagy fejezetekre bontva mutatják be a szerzők: • Nyelvtantörténet: hangtörténet, morfématörténet, szófajtörténet, mondattörténet, szövegtörténet. • Lexikatörténet: szókészlettörténet, szójelentés-történet, tulajdonnév-történet. • Nyelvváltozat-történet: nyelvjárástörténet, szaknyelvtörténet, köznyelvtörténet.
A Magyar Nyelv Kézikönyve 1
A huszadik század végén a nyelvtudomány művelői, akárcsak sok más tudományéi, úgy érezték, hogy elérkezett a nagy szintézisek ideje. Az ezredforduló közeledtével és azóta is egyre több kézikönyv jelent és jelenik meg. A magyar nyelv kézikönyvének szerzői és szerkesztői nem hiszik, hogy tudományáguk megérett már egy mindent átfogó szintézisre, azonban az utóbbi évtizedekben annyi új ismeretanyag halmozódott fel, hogy a legfontosabbnak ítélt eredmények összefoglalása mindenképpen időszerűvé vált. A kötet szerzői erre a nem kis feladatra vállalkoztak. A kötet a nyelvtörténettel és a magyar szókészlet elemeinek eredetével foglalkozó hat fejezettel kezdődik, majd három fejezetben nyelvtani rendszerünket tárgyalja. Két fejezet szól a magyar nyelv területi, öt másik pedig a magyar nyelv társadalmi változatairól. A kötet további témái között megtalálható a szövegtan és a stilisztika, a nyelvi normával és a nyelvműveléssel kapcsolatos problémák, a pszicholingvisztika és a gyermeki nyelvelsajátítás, a neurolingvisztika és a fonetika, valamint a nyelvi jogok és a nyelvi technológiák kérdésköre.
SZAKTÁRS Akadémiai Digitális Archívum Kiefer Ferenc - Siptár Péter (szerk. ): A magyar nyelv kézikönyve (Budapest, 2003) A magyar nyelv területi változatai 13. A határon túli magyar nyelvváltozatok 305 (4) A negyedik csoport változóinak kontaktusváltozatai magyarországi változattal egyáltalán nem rendelkeznek, szlovákiai fejlemények. Ezek a kontaktushelyzetben változók (K változók) jórészt szókészlettaniak, de akadnak vonzatkölcsönzések is, pl. kulcs (a szobá)tól. Az EK, AK és К változókban közös, hogy egyik változatuk kontaktusváltozat, ezért ezek kontaktusváltozók. Az E változók nem-kontaktusváltozók. Az E változók és a nem-kontaktusváltozók kategóriája azonban nem azonos, mert az utóbbiak között olyanok is vannak, amelyeknek egyik változata ismeretlen ugyan Magyarországon, de nem kontaktusváltozó (pl. a mond ~ mund változó második változata Lanstyák és Szabómihály szerint csak a Csallóköz néhány községében használatos). Az országhatárt figyelembe vevő nyelvföldrajzi szempont alapján a szerzők a változókat három csoportba osztják (5-7): (5) A határsemleges változók második (= nemstandard) változatának izoglosszája nincs kapcsolatban a szlovák-magyar határral.