A Magánossághoz Elemzés
Tuesday, 14-May-24 12:22:28 UTCA cím egy megszólítás, amely a hozzáéneklést sejteti. A vers címzettje a magány, egy elvont fogalom. A nagybetűs írásmód (Magánosság) megszemélyesíti, és egyben fel is növeszti a megszólítottat. A vers szerkesztése a klasszicizmusra jellemző szerkesztésmód: az ódát két hívás (invokáció) keretezi. Az első versszak első sorát az utolsó versszak záró sora csaknem egészében megismétli (" Áldott Magánosság, jövel! "). Csokonai Vitéz Mihály: A magányossághoz - EPA. A rövidebb forma azonban jelentésmódosító szereppel bír: az érzelmi tartalom a zárlatban más, mint a felütésben. A felütésben ugyanis a lírai én az álom-álmodozás vigaszt adó világába vágyakozik (" ragadj el / Álmodba most is engemet ", " E hely poétának való "), a zárlatban viszont már halálvágyának ad hangot (" Végetlen álmaidba elfelejtem / Világi szenvedésemet " – itt az örök álomban megtestesülő végső nyugalom képe jelenik meg). A nyitó és a záró strófa közötti 10 versszak tartalmazza a jelentésváltozásig vezető elmélkedés folyamatát. A Magánossághoz 2 nagyobb szerkezeti egységből áll.
- A Magánossághoz Elemzés – Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz | Verstár - Ötven Költő Összes Verse | Kézikönyvtár
- Csokonai Vitéz Mihály lap - Megbízható válaszok...
- Csokonai Vitéz Mihály: A magányossághoz - EPA
A Magánossághoz Elemzés – Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz | Verstár - Ötven Költő Összes Verse | Kézikönyvtár
Csokonai Vitéz Mihály szentimentalizmus, A tihanyi ekhóhoz, A Magánossághoz - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettsé Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz (elemzés) – Jegyzetek VERSELEMZÉS CSOKONAI - Csokonai Vitéz Mihály Az estve Konstancinápoly Ennek a két versnek az elemzésében szeretnék segítséget kérni. Köszö... Csokonai V. M. : A vidám természetű poéta Sőt, szerintem még a tihanyi Ekhóhoz című versével kimutatható intertextualitás, mert a záróképben ezt írja: "Zendűlj, ekhózz, esti csendesség! ". sorokat. E szavakban azonban ott rejtezik egy titokzatos barna szemöldök is. Ki ő? Ki volt Lolli? Csokonai Vitéz Mihály - diasor Elsősorban tanároknak szánjuk itt következő diasor unkat: életrajzi órák színesítéséhez hasznos alapanyag lehet. A Magánossághoz Elemzés – Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz | Verstár - Ötven Költő Összes Verse | Kézikönyvtár. Ám tételüket fennhangon tanuló, tudásukat ellenőrző diákok is hasznos segédeszközre lehetnek benne. Berzsenyi Dániel - diasor Elsősorban tanároknak szánjuk itt következő diasor unkat: életrajzi órák színesítéséhez hasznos alapanyag lehet. Csokonai Vitéz Mihály - Hasznos linkek Csokonai a Magyar irodalom arcképcsarnokában Csokonai Vitéz Mihály életrajza Csokonai levele Vajda Juliannának Csokonai, a klasszicista költő Csokonai összes művei - betűrendes mutatóval Berzsenyi Dániel - Hasznos linkek Berzsenyi életét és életművét bemutató képes kiállítás Berzsenyi Dániel, a katonaköltő Berzsenyi Dániel összes versei - betűrendes mutatóval Berzseny Dániel a Magyar irodalom arcképcsarnokában A klasszicista Berzsenyi Az emberi társadalom megromlásának következménye a vallások megjelenése, bigottság.
A Magánossághoz Áldott Magánosság, jövel! ragadj el Álmodba most is engemet; Ha mások elhagyának is, ne hagyj el, Ringasd öledbe lelkemet! Öröm nekem, hogy lakhelyedbe szálltam; Hogy itt Kisasszondon reád találtam. E helybe andalogni jó, E hely poétának való. Itt a magános vőlgybe és cserében Megfrisselő árnyék fedez, A csonka gyertyányok mohos tövében A tiszta forrás csergedez. Két hegy között a tónak és pataknak Nimfái kákasátorokba laknak; S csak akkor úsznak ők elő, Ha erre bőlcs s poéta jő. Csokonai Vitéz Mihály lap - Megbízható válaszok.... A lenge hold halkal világosítja A szőke bikkfák oldalát, Estvéli hűs álommal elborítja A csendes éjnek angyalát. Szelíd Magánosság! az íly helyekbe Gyönyörködöl s múlatsz te; ah, ezekbe Gyakran vezess be engemet, Nyugtatni lankadt lelkemet. Te a királyok udvarát kerűlöd, Kerűlöd a kastélyokat; S ha bévétődsz is, zsibbadozva szűlöd Ott a fogyasztó gondokat. A félelem s bú a vad únalommal – Csatáznak ott a tiszta nyúgalommal. A nagy világ jótétedet Nem tudja s útál tégedet. Ohajtoz a fösvény, de gyötrelemmel Goromba lelkét bünteted; A nagyravágyót kérkedő hiszemmel A lárma közzé kergeted.Csokonai Vitéz Mihály Lap - Megbízható Válaszok...
Az 1. egység (1-3. versszak) rögzíti a vershelyzetet. A magány megtalált állapota jelenik meg és a konkrét helyszín, ahol a beszélő tartózkodik (egy Kisasszond nevű falu). A lírai én egy, az emberek világától meg nem zavart völgyben van éppen, és ezt a természeti környezetet a magány lakhelyeként nevezi meg. Az 1. versszak egy megszólítás, kérés a Magánosság istenasszonyához. A beszélő hívja a Magánosságot, kéri, hogy ne hagyja őt el, hiszen végre rátalált itt, Kiasszondon. A 2-3. versszak a magány "lakhelyének" bemutatása, tájleírás és filozofikus gondolat: a lét értelmét a szépség felfedezése adhatja. Ez egy piktúra-rész: völgy, forrás, csonka gyertyánok töve, tó és patak, kákasátor, szőke bikkfák, holdfény. Természetvízió, idealizált környezetleírás, allegorikus kifejezésmód. A beszélő a titokzatos, érintetlen természetet közel állónak érzi saját melankolikus lelkivilágához. A harmonikus, idilli táj ugyanakkor egyszerre valószerű (völgy, cserjés, gyertyánok, forrás, patak) és álomszerű is (kákasátor, nimfák).hexametert, disztichont) már régóta használtak, a rímes időmértékes verselés viszont alig kipróbált, vadonatúj forma volt. Csokonai számos költő-kortársa – mint Dayka Gábor vagy Ányos Pál – küszködött is a jambussal rendesen: jambusban írt verseik döcögősek, göcsörtösek, néha egyenesen érthetetlenek. Csokonai verse ehhez képest a mai napig csodálatosan simának, folyékonynak, természetesnek hat, annyira, hogy nem is tudatosodik bennünk, micsoda bravúrt hajtott végre. A vers költői eszközei közül a megszemélyesítés a legfontosabb, hiszen már maga a cím is egy megszemélyesítés: a magányossághoz beszél, neki ír, mint egy személynek. Ez a megszemélyesítés végigvonul a versen, ezáltal allegóriává teljesedik ki, ugyanakkor nem fogható fel egységes allegorikus szerkezetként, hiszen csak néha jelenik meg a Magánosság más képben, sejtelmes hatást keltve. A versben megjelenő allegóriák az anya / szerető (1. és 11. vsz. ), a nimfa (3. ), a vándor (4. ) és az istenasszony (8. ). A többi versszakban nem jelenik meg a Magánosság megszemélyesített alakként (vagyis a fogalom szintjén marad).
Csokonai Vitéz Mihály: A Magányossághoz - Epa
Célom az, hogy megkíséreljek választ adni: mi az, amit a vers a korábbi hagyományból vesz át; hogyan válik jellegzetesen XVIII. századi alkotássá; és miben rejlik eredetisége. Az összehasonlításra alapul vett angol és francia versek többsége szerepel a XVIII. század végének egyik legreprezentatívabb világirodalmi antológiájában, melyre Csokonai maga is hivatkozik. 2 Különös figyelmet szenteltem a következő magányosság-verseknek: Saint-Amant (1594—1661): La Solitude (1618 к. ) Théophile de Viau (1590—1626): La Solitude Abraham Cowley (1618—1667): Of Solitude (megj. 1668) Thomas Traherne (1637? —1674): Solitude James Thomson (1700—1748): Hymn on Solitude (megj. 1729) t Vö. : HORVÁTH JÁNOS: Csokonai költő-barátai, Földi és Fazekas (egyet, előad. ). Bp. 1936. 16. 2 JOHANN JOACHIM ESCHENBUKG: Entwurf einer Theorie und Literatur der schönen Wissenschaften. Berlin 1783. I—VIII. L. az Anakreoni Dalokhoz írott Előbeszéd 3. jegyzetét. 2§1
Ekkoriban költőnk nagy változáson ment át: kedélyállapota, hangköre, gondolatvilága, témái, műfajai mind átalakultak. A vers szóanyagában, idilli tájleírásában még érezhető a rokokó hatás, de már csak halványan: sokkal jobban előtérbe kerül a szentimentalizmus érzékenysége. Csokonai rokokó verseiben az élet és a szerelem többnyire az idillel, játékossággal, örömmel kapcsolódott össze, de nyomasztó élethelyzete lehetetlenné tette a korábbi boldogságfilozófia fenntartását. Szinte menekül arról a helyről, ahol Lilla él, menekül a "pénzszagtól", a zsibongó társaságtól, a városból, mert csak a magány csöndjében találja meg a helyét, csak a természetben talál megnyugvást. A vers elemzői azonban óva intenek attól, hogy a költeményt Csokonai életrajzára vonatkoztatva magyarázzuk, hiszen Lilla még a háttérben sem sejlik fel a versben. Csupán közvetett módon érezzük, hogy a magányba taszított költő Lilla helyett paradox módon a magányt fedezi fel magának, mint társat. Most olvassuk végig a verset!