KÁDas IstvÁN (1941): Budapest - 3 Mű

Thursday, 09-May-24 18:08:45 UTC

Kádas a kezdetekkor Kerti Károly grafikusművész és Dobroszláv Lajos festőművész irányításával képezte magát Tatán. Előtte Tatabányán dolgozott, Nyíregyházán is élt, majd Budapestre költözött, de tanulmányúton volt Dél-Afrikában, Ausztriában és Izraelben. Mindhárom országban kiállítást is rendeztek műveiből. Nyíregyházán, a Józsa András Múzeum Kádas István 30 ív litográfiáját őrzi. A kiállítás november 30-ig tart nyitva Tatabányán. MTI 2012. november 1., csütörtök 11:05

Kádas István Grafikus | Kádas István (1941 - ) - Híres Magyar Festő, Grafikus

Vallja, hogy Isten az embert a három idődimenziós, kozmikus mozgásba rendelte a Genezis vagyis a teremtés visszatükröztetésének feladatával. Kiállításán grafikákat és festményeket, táblaképeket mutat be, figurális alkotásokat, amelyek a magyar történelem mítoszait, legendáit eleveníti meg. Rajzain a hunoktól, a honfoglalás korán át az 1956-os forradalomig a magyarság kultúrtörténetét ábrázolja. Látható lesz az Emese álma és a turulmadár mítosza, az Árpád-házi királyok legendája, amelyet megpróbál "a homályból a világosságra hozni" - fejtette ki. A hunok a Fekete-tengertől a Bécsi-medencéig megalakítják Hungáriát című grafikája olyan, mintha egy körkép része lenne lovakkal, lovasokkal, katonákkal, tornyokkal, kupolákkal, időgéppel, Kháron ladikjával, a kultúra évezredes szimbólumával, a jelenet fölött harsonás angyal repül - magyarázta. Szinbád alakját is megrajzolta, a férfit, aki sokfelé bolyongott a világban, benne van az emigráns lét és a visszatérésben megbúvó lehetőség. Kádas István grafikus alkotásai az egyetemes magyar kultúrából – kultú Eger szent istván hotel Széphegyi szimat kennel Nagy magyar tájszótár n Mit lehet csinálni Hévízen?

Kádas István Grafikus Alkotásaiból Nyílik Kiállítás - Kulturport.Hu

magyarázta. Kádas István: Akt Szinbád alakját is megrajzolta, a férfit, aki sokfelé bolyongott a világban, benne van az emigráns lét és a visszatérésben megbúvó lehetőség. Oldalunk cookie-kat használ, hogy színvonalas, biztonságos és személyre szabott felhasználói élményt tudjunk nyújtani Önnek. Az oldalra való kattintással vagy tartalmának megtekintésével ezen cookie-kat elfogadja. A további cookie beállításokról a gombokra kattintva rendelkezhet. További információk Mindhárom országban kiállítást is rendeztek műveiből. A kiállítás november 30-ig tart nyitva Tatabányán. (Forrás: MTI) (Fotó:) The Jerusalem Post Magazin, 1989. augusztus 25. GILADI, R. : A Jeruzsálemi Művészek Házában ~ önálló kiállításáról, Új Kelet, 1989. SOMOS P. : ~, Bécsi Napló, 1989/11. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1973 • József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya 1976 • Petőfi Sándor Művelődési Központ, Esztergom 1977 • Nagykálló • Gesztréd • Jósa András Múzeum, Nyíregyháza (kat. ) • Művelődési Ház, Mátészalka 1979 • Művelődési Központ, Nyíregyháza 1981 • Csók Galéria, Budapest 1986 • Kernstok Terem, Tatabánya 1987 • Gallery 21, Johannesburg 1989 • Artist's House, Jeruzsálem 1993 • Magyar Állami Operaház Vörös Szalon, Budapest [Harry Brennerrel] (kat. )

Kádas István megvallotta, hogy maga is Szinbád. Arról is beszélt, hogy kétféle vonalvezetést alkalmaz grafikáin: a magyar szecessziót idéző emelkedett stílusút, és a szenvedőt, amely Kondor Béla grafikusművész vonalvezetését idézi. A középkorról készített, 16 képből álló sorozata, amelyet a Honvédelmi Minisztérium rendelt tőle 1993-ban, pasztorális, eleganciát sugárzó. Ebből a sorozatból látható lesz a kiállításon 2? 3 kép. A szenvedő stílus az 1956-os forradalomról készített képeit jellemzi, amikor a tollal húzott vonallal belemegy a történet mélyébe, a rajzon? gubancok? keletkeznek? fejtette ki. Kádas István Nagykállóban született, Budapesten él, és ezt a tatabányai tárlatot tavaly, a Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára meghirdetett országos pályázat különdíjával nyerte el. A művész Liszt Krisztus című oratóriumához készített illusztrációkat. Kádas a kezdetekkor Kerti Károly grafikusművész és Dobroszláv Lajos festőművész irányításával képezte magát Tatán. Előtte Tatabányán dolgozott, Nyíregyházán is élt, majd Budapestre költözött, de tanulmányúton volt Dél-Afrikában, Ausztriában és Izraelben.