A Világ 7 Új Csodaja
Wednesday, 15-May-24 21:24:19 UTCKritikák [ szerkesztés] A szavazást ellenzők legtöbbje egyiptomi, akik ezt a megmérettetést a Nagy Piramis, mint a világ hét csodájának egyetlen, mind a mai napig fennálló tagja elleni merényletnek vélik. A közismert egyiptomi újságíró, Al-Sayed al-Naggar egyik cikkében úgy fogalmaz, hogy a kezdeményezés "egész Egyiptom, és annak kultúrája elleni összeesküvés. " Farouq Hosni egyiptomi kulturális miniszter szerint a szavazás abszurd. Nagib Amin, egyiptomi származású tudós szerint a lista nélkülöz mindenféle tudományos ismeretet. Ezek után a N7W kivette a Gízai nagy piramist a szavazható csodák közül, és egy közleményt tett közzé, miszerint: "A New7Wonders Foundation a Gízai Piramisoknak, mint a Világ Hét Csodája közül egyedüli fennmaradónak, speciális helyet biztosít a jelöltek között, és kiveszi a szavazásból". Így a piramisok biztosan a Világ Hét Csodája között maradnak. A világ 7 új csodája - YouTube. A cikk és a képek forrása az internet, illetve a Wikipédia Megtekintések száma: 1 294 2007. július 7-én (07. 07. ) Lisszabonban megnevezték a világ hét új csodáját.A Világ 7 Új Csodája - Youtube
Tegyünk egy sétát a világ legcsodálatosabbnak mondott helyein! A kínai határ csodája – kínai nagy fal Első úti célunk az időszámításunk előtti 3. század óta épül, és formálja a kínai határ látképét. Dinasztiáról, dinasztiára változott a funkciója és ennek megfelelően a hossza, építési módja. Kína északi határán védte a kínai földművelőket az északabbról érkező nomád törzsekkel szemben. Mára csupán turisztikai látványosság, amellett, hogy a kínaiak büszkesége és összetartozásának jelképe. A világ 7 új csodája. Mint annyi más legendás építmény, a kínai nagy fal is sok veríték és emberáldozatok árán válhatott ilyen hosszú időn át maradandó alkotássá. A nagyfal titkait boncolgató cikkünk itt olvasható >> Petra – az elveszettnek hitt város Kalandos 2000 év izgalmas történelme és semmihez sem fogható forgalmas élete tette az építészet egyik maradandó emlékévé a Jordánia fővárosától, Ammántól 200 kilométerre, délre található Petra-t, melyet ma, mint a múlt hagyatékából ránk maradt romvárost csodálhatunk meg. Hajdanán az arab világ kereskedelmi útvonalának egy kiemelkedően fontos pontja volt, mára, mint kedvelt turisztikai látványosság vonzza a tömegeket.
Ez alól Mauszólosz sem volt kivétel. A fejedelem úgy döntött, hogy síremlékét nem helyi mesteremberekkel építteti fel, hanem Hellász legjelentősebb építészeit bízza meg a nem mindennapi feladattal. A nagy feltűnést keltő pályázatot Satyros és társa, Phytheos görög építészek nyerték meg. Elképzelésük szerint egy 33×39 méteres alapterületű földdarabra épül majd az öt óriási lépcsőfokból álló alapzat, melynek tetején jut hely a robosztus, 27×33 méteres alaprajzú, csaknem kocka alakú középső résznek. Az alapzat és a középső kocka együttes magassága a 22 métert is meghaladta. A középső rész fölött emelkedett a tulajdonképpeni síremlék. Belső kamráját 39, egyenként 11 méter magas oszlop fogta körbe. Az oszlopcsarnokot egy 24 lépcsőfokból álló, piramis alakú tető óvta az időjárás viszontagságaitól. A piramis csúcsát márványból faragott négyes fogat díszítette. A teljes síremlék 49 méter magas volt, nagyobb tehát, mint egy 16 emeletes, modern lakóház A fehérmárvány épület oszlopait helyi uralkodók képmásai díszítették, a tetején pedig négylovas harci szekér állt.