Hármashatárhegy Kilátó

Wednesday, 08-May-24 03:02:54 UTC

Nevéhez fűződik a gyümölcstermesztés felhagyása után kopárrá vált Hármashatár-hegy újraerdősítése. Bécsi mintára talajképző szereppel feketefenyő erdőket ültetett, amik napjainkra lehetővé tették az őshonos fafajok visszatelepítését. Kereken 100 évvel ezelőtt az ő kezdeményezésére alakították ki a Hármashatár-hegy, a Vihar-hegy és a Csúcs-hegy oldalában szinte végig szintben futó, azaz nagyobb emelkedő nélküli sétautat, ami napjainkban is a természetjárók, terepfutók egyik kedvelt célpontja. Hármashatár-hegyi turistaház (1926–1935) – Wikipédia. A 100 éves sétaúton futó tanösvény kialakításakor két új kilátóteraszt is létesítettek, amik Óbuda és a főváros északi régiója irányába kínálnak szép panorámát. A 14 interaktív ismeretterjesztő tábla mindegyikét ellátták QR-kóddal is, így az érdeklődők az interneten további információkhoz juthatnak a térség élővilágával és a kilátópontokról látható táj történelmével kapcsolatban. Megújult a tanösvény nyomvonala is: elvégezték a 100 éves sétaút felületének karbantartását, felújították az egykor kőből épített kilátópontot, öt pad-asztal garnitúrát és további öt padot helyeztek el, a Virágos-nyeregben pedig tűzrakóhelyet építettek ki.

• Új attrakcióval várja a természetjárókat a Hármashatár-hegy | Sokszínű vidék
• Hármashatár-hegyi turistaház (1926–1935) – Wikipédia

Új Attrakcióval Várja A Természetjárókat A Hármashatár-Hegy | Sokszínű Vidék

Ezen a ködös hétköznap délelőttön azonban nem voltunk túl sokan. Az Óbuda fölötti hegyoldalban vezető utat Guckler Károly erdőmester elképzelései alapján 1917-18-ban alakították ki, úgy, hogy az végig kb. 370 méteres tengerszint feletti magasságban haladjon. A sétautat 1924-ben nevezték el az egy évvel korábban elhunyt főerdészről. Fotó: Fortepan 3 / 16 Fotó: Fortepan A Guckler Károly sétány 1927-ben Ki volt Guckler Károly? Új attrakcióval várja a természetjárókat a Hármashatár-hegy | Sokszínű vidék. Guckler Károly 1882-ben kezdte meg szolgálatát a fővárosban, 1895-ben kinevezték erdőmesterré, majd az Erdészeti Hivatal vezetőjévé. Akkoriban a budai hegyekben sok helyen szőlőültetvények voltak, például a Guckler-út alatti lejtőkön is. 1882-ben azonban beütött a fioxéra-járvány, és a gyökértetű terjedése nyomán a budai, óbudai szőlők pusztulni kezdtek. Az erdők fogyatkozása már korábban megindult, ugyanis a tűzifát a budai hegyekből szerezték be a város lakói, ráadásul az is gyakorlat volt, hogy a szőlőültetvények talajjavítására az erdők talaját használták. A századfordulón azonban a hétvégi piknikezés, kirándulás egyre népszerűbb szabadidős elfoglaltság lett, és egyre többen fedezték fel a budai erdők értékét.

Hármashatár-Hegyi Turistaház (1926–1935) – Wikipédia

Pótolták a Tábor-hegyi barlanghoz vezető turistaút melletti korlát és lépcső hiányzó elemeit, és felújították az egykori terméskő padot is. Guckler Károly kilátó Hármashatár-hegy 495 méter magas csúcsán áll a Guckler Károly-kilátó. Szívbarát-tanösvény A Budapesti Szent Ferenc Kórház a Budapest környéki erdőket kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. közreműködésével egészségügyi tanösvényt létesített a Budai-hegységben, a Hármashatár-hegyen. A kórház "Út az egészséghez" elnevezésű programja keretében eddig országosan hat helyszínen létesített kardiotanösvényeket. Ezek kreatív módon segítik a szív- és érrendszeri vagy magasvérnyomás-betegséggel élők, illetve cukorbetegek életét. Ez az útvonal a hetedik ilyen tanösvény. A rehabilitációt és életmódváltást segítő hármashatár-hegyi túraösvényt úgy formálták, hogy az egészséges lakosság számára is használható és informatív legyen: esetükben betegségek kiszűrését, megelőzését szolgálja. A tanösvény célja, hogy egy kellemes szabadidős tevékenység közben információhoz jussunk szívünk egészségi állapotáról azáltal, hogy saját szervezetünk működését, reakcióit kísérjük figyelemmel és rögzítjük a túra okozta terhelés közben.

A tanösvény-program az új helyszínen is több különböző hosszúságú túrát kínál. Az útvonalak és pulzusmérő pontok kialakításakor a szakemberek a legújabb szakmai ajánlások figyelembevételével jártak el, így azok egyszerre biztonságosak és hatékonyak. A programhoz kapcsolódóan Budapesten eddig a Hárshegyen, a Normafán és az újpesti Farkaserdőben, Budapesten kívül pedig Veresegyházán, Miskolcon és Kékestetőn működik ilyen tanösvény. A kórház egyes budapesti helyszínein heti rendszerességgel tart szervezett vezetett túrákat is. Elsőként ezt szokták ajánlani, hisz itt a kórház szakemberei segítenek a tanösvény megértésében és helyes használatában. A program résztvevői számára több helyszínen kölcsönözhető eszközök is rendelkezésére állnak (teleszkópos túrabot, pulzusmérő karóra). A túra során mért egészségügyi adatokat egyénileg teljesített vagy vezetett túra esetében is a kórház szakemberei értékelik ki. Azoknak, akiknél kiugró értékeket észlelnek, erről visszajelzést adnak, és felajánlják a kivizsgálás lehetőségét a kórház szakrendelésein.