Kő Kövön Kiállítás Szabályai
Saturday, 04-May-24 13:40:04 UTCA tíz tematikus egység a töredékesség ellenére is jól felépített. Szándékoltan nem szétválaszt, hanem összeköt, a közös magyar-zsidó kultúrát, az együttélés leleteit tárja fel. A tárlat arra tesz kísérletet, hogy bemutassa ezt a kicsiny, ámde jelentős judaika gyűjteményt: a zsidó használati eszközöket, a zsidó műtárgykereskedők, magángyűjtők révén a múzeumba került tárgyakat és a kiemelkedően gazdag fotóanyagot. Kő kövön kiállítás győr. A bemutató a zsidó vonatkozásúak mellett sokféle értelmezést segítő műtárgyat, dokumentumot és fotót tartalmaz, valamint érdekes néprajzi kuriózumokat is. Ilyen például a pápai betegsegélyező egylet adománykönyve 1929-ből, a Grünbaum Gyula által 1911-ben gyűjtött sopronkeresztúri halica cipő, vagy éppen a gyűjtőt hivatalosan igazoló 1910-es dokumentum arról, hogy múzeum számára gyűjt tárgyakat. A Holokauszt történelmi traumájára való emlékezés módja lehet az események valamely részletének felelevenítése, az áldozatok emlékének, a túlélők gondolatainak felidézése, a történeti részletek és összefüggések tisztázása, a társadalom reakciójának elemzése.
Kő Kövön Kiállítás Budapest
Bonyhád példáján keresztül a zsidó terek kérdésvel foglalkozik a Sulklopfer és zsinagóga, a szombathoz kapcsolódó szokásokat és tárgyi világot mutatja meg a Barhesz és beszamim. A Szédertál és macesz a zsidó ünnepek egy kis szeletét járja körül. A zsidó otthonok képi világát villantja fel a Mizrah tábla és háziáldás. A Kóser és tréfli kapcsán a zsidó konyha sajátosságait és a rituális tisztaság kérdéseit tárgyaljuk. A Hanukia és örökmécs a fény zsidó kultúrában betöltött fontos szerepére hívja fel a figyelmet. Gyűjtemények, kiállítások, kultúra | Néprajzi Múzeum. A Gyász és kaddis a halához kötődő szokásokba ad betekintést. Bocskor (chaliza cipő), Sopronkeresztúr, Grünbaum Gyula gyűjtése, 1911. A kiállítás törzsanyagát a Néprajzi Múzeum saját gyűjteménye adja. Ez a kollekció - egy-egy tárgy kivételével - még soha nem szerepelt kiállításon, sőt igazán eddig még a múzeum zsidó vonatkozású anyagának pontos számbavétele, értelmezése sem történt meg. A tárlat most erre tesz kísérletet: bemutatja a kicsiny, ámde jelentős judaika gyűjteményt, a zsidó használati eszközöket, a zsidó műtárgykereskedők, magángyűjtők révén a múzeumba került tárgyakat, nem beszélve a gazdag fotóanyagról.
Napjaink emberének kő felé fordulása a természetesség iránti fokozott igény megjelenése mellett a fenntartható növekedés szempontjából is örvendetes. A kő ugyanis olyan természetes anyag, amelynek sem kitermelése, sem feldolgozása, sem megmunkálása nem igényli energiapazarló és természetkárosító technológiák alkalmazását. Ez a felismerés egy olyan fontos szemléletváltási folyamat kezdetét jelzi az építészetben, amelyek ma már a legfontosabb szakmai fórumok mindinkább evidenciaként kezelnek. Az új szemlélet térhódítását a Magyar Kőszövetség és az európai kőszövetségeket tömörítő EUROROC legújabb állásfoglalásai is nagyban elősegítik. Kő kövön | Magyar Narancs. A kő térhódítása az építészetben és belsőépítészetben olyan új trend, ami harmonikusabbá, természetesebbé, meghittebbé és embribbé teszi épített környezetünket. Ugyanakkor a kő alkalmazása nagyfokú szakmai tudást, magas szintű technológiai fegyelmet, mérnöki precizitást, alkotó és kreatív, olykor művészi ihletettségű megközelítéseket igényel felhasználóitól.