Arany János - V.László - Sinkovits Imre | Vers Videók

Monday, 13-May-24 15:55:21 UTC
Arany balladái asztrálmitikus kutatások fényében – és árnyékában Arany János:V. László Előző oldal: A ballada precessziós értelmezési kísérlete « » Következő oldal: Az V. László elemzése Arany János V. LÁSZLÓ Sűrű setét az éj, Dühöng a déli szél, Jó Budavár magas Tornyán az érckakas Csikorog élesen. »Ki az? mi az? vagy úgy -« »Fordulj be és alugy Uram László király: A zápor majd eláll, Az veri ablakod. « A felhő megszakad, Nyilása tűz, patak; Zúgó sebes özönt A rézcsatorna önt Budának tornyiról. »Miért zúg a tömeg? Kivánja eskümet? « »A nép, uram király, Csendes, mint a halál, Csupán a menny dörög. « Megcsörren a bilincs, Lehull, gazdája nincs: Buda falán a rab - Egy-egy felhődarab - Ereszkedik alá. »Hah! láncát tépi a Hunyadi két fia -« »Uram, uram, ne félj! László, tudod, nem él S a gyermek, az fogoly. « Mélyen a vár alatt Vonúl egy kis csapat; Olyan rettegve lép, Most lopja életét... Kanizsa, Rozgonyi. »Kettőzni kell az őrt, Kivált Mátyás előtt! « »Mátyás, az itt maradt, Hanem a többi rab - Nincsen, uram, sehol.

Arany Janos V. Laszlo Tartalom

Sűrű setét az éj, Dühöng a déli szél, Jó Budavár magas Tornyán az érckakas "Ki az? mi az? vagy úgy -" "Fordulj be és alugy Uram László király: A zápor majd eláll, A felhő megszakad, Nyilása tűz, patak; Zúgó sebes özönt A rézcsatorna önt "Miért zúg a tömeg? Kivánja eskümet? " "A nép, uram király, Csendes, mint a halál, Csupán a menny dörög. " Megcsörren a bilincs, Lehull, gazdája nincs: Buda falán a rab - Egy-egy felhődarab - "Hah! láncát tépi a Hunyadi két fia -" "Uram, uram, ne félj! László, tudod, nem él Mélyen a vár alatt Vonúl egy kis csapat; Olyan rettegve lép, Most lopja életét... "Kettőzni kell az őrt, Kivált Mátyás előtt! " "Mátyás, az itt maradt, Hanem a többi rab - A felhő kimerült, A szélvihar elült, Lágyan zsongó habok Ezer kis csillagot "El! míg lehet s szabad! Cseh-földön biztosabb. " "Miért e félelem? Hallgat minden elem Ég s föld határa közt. " Az alvó aluszik, A bujdosó buvik; Ha zörren egy levél, Poroszlót jőni vél "Messze még a határ? Minden perc egy halál! " "Legitten átkelünk, Ne félj uram: velünk Az alvó felvirad, A bujdosó riad; Szellő sincsen, de zúg, Felhő sincsen, de búg "Oh adj, oh adj nekem Hűs cseppet, hű csehem! "

Arany János V. László Története

« A felhő kimerült, A szélvihar elült, Lágyan zsongó habok Ezer kis csillagot Rengetnek a Dunán. »El! míg lehet s szabad! Cseh-földön biztosabb. « »Miért e félelem? Hallgat minden elem Ég s föld határa közt. « Az alvó aluszik, A bujdosó buvik; Ha zörren egy levél, Poroszlót jőni vél »Messze még a határ? Minden perc egy halál! « »Legitten átkelünk, Ne félj uram: velünk A gyermek, a fogoly«. Az alvó felvirad, A bujdosó riad: Szellő sincsen, de zúg, Felhő sincsen, de búg S villámlik messziről. »Oh adj, oh adj nekem Hűs cseppet, hű csehem! «" »Itt a kehely, igyál, Uram, László király, Enyhít... mikép a sír! «" Állj meg, boszú, megállj: Cseh-földön űl a rab; Cseh földben a király, Mindég is ott marad, De visszajő a rab...!. * * * Előző oldal: A ballada precessziós értelmezési kísérlete « » Következő oldal: Az V. László elemzése

Értékelés: 29 szavazatból A műsor ismertetése: "Manapság, ha egyáltalán beszélünk, gondolkodunk is költészetről, igen önző módon tesszük. Az én versem, kedvenc versem, mintha rólam írták volna - így sajátítjuk ki a sorokat. Pedig a vers mindenkinek szól. Akár elefántcsonttoronyból, akár a harcmezőkről, akár a szeretett hölgy ablaka alól - a költő már nem magának, a mindenségnek írja tollal, pennával, kattogó írógéppel, ma pedig villódzó monitor előtt a strófákat. Ha eljut hozzánk, bennünk alakul, él tovább. Mindannyiunkban. 15 éven át a Magyar Televízió juttatta el a virágirodalom kiemelkedő verseit a nézőkhöz. Ha esténként megszólalt a hárfa ismerős hangja, mindenki tudta, kicsit megáll az idő. Néhány percre semmit sem kell tennünk, csak hallgatni, befogadni, értelmezni, érezni. 157 szerző 782 alkotása engedte meg mindenkinek, hogy néhány pillanatra csak maga legyen, csak ízlelgesse a szavakat, rímeket, képeket, dallamokat. A vers jószívű. Ránk bízza, mit tegyünk, gondoljunk. Nem akar, nem vár el semmit.