A Kígyó Árnyéka - Rakovszky Zsuzsa (Meghosszabbítva: 3174983042) - Vatera.Hu

Wednesday, 15-May-24 09:22:22 UTC

És még sorolhatnám. Csak azért nem sorolom tovább, mert nem szeretném azt a látszatot kelteni, mintha Rakovszky Zsuzsa kalandregényt vagy ódon díszletek közt játszódó krimit írt volna. Rakovszkyt nem az érdekli, hogy ki a tettes, azt rögtön megtudjuk, hanem az, hogy milyen dolog tettesnek lenni. Milyen a bűn, a bűnös létállapot, amikor nem annyira cselekmény (értsd: bűncselekmény), hanem inkább szenvedés (értsd: a sors fel nem ismert elszenvedése). Az alapkérdések el is hangzanak a regény elején és végén, csak oda kell figyelni rájuk. "Miért vonzza képzeletünket a rossz (... ) oly igen nagy erővel, s a jó oly kevéssé? " - ez áll az életút kezdetén. A vége felé pedig azt a dilemmát fogalmazza meg a hősnő, hogy a szenvedélyek elpusztítják és kárhozatba hajtják azt, akin elhatalmasodnak, viszont "ha semmilyen erős indulat, szeretet vagy gyűlölség nem él bennünk, s minden tárgy egyformán közömbös számunkra, a világot mintha sűrű köd takarná előlünk (... )", és "még az emberek is, sőt kiváltképpen azok, mintha maguk is afféle kisebb ködfelhőkként mozognának e ködös káoszban".

1. A kigyó árnyéka - Rakovszky Zsuzsa - könyváruház
2. == DIA Könyv ==
3. A kígyó árnyéka by Zsuzsa Rakovszky
4. Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka. Magvető, Budapest, 2002 | PTE Egyetemi Könyvtár

A Kigyó Árnyéka - Rakovszky Zsuzsa - Könyváruház

"Rakovszky Zsuzsa talán legnagyobb írói bravúrja abban áll, hogy a titok akkor sem szűnik meg, amikor az olvasók behajtják a könyv utolsó oldalát. " Olvassa el Varga Lajos Márton interjúját az írónőről és regényéről itt! Részlet a regényből "Behunytam a szemem, s úgy tetszett, a szél hajtotta tűzfal, amely elől annyiszor menekültem álmaimban, utolér s reám omlik, s én ámulva érzem, hogy ez a tűz nem a kín, hanem a mélységes gyönyörűség forrása, amely mintha megolvasztaná lelkem kemény, külső burkát, hogy testvére, a bennem lakozó tűz kiszabadulva szanaszét röpülhessen a külső világban, hogy ott föltalálja fákban, füvekben, a föld férgeiben és az ég csillagaiban lakozó rokonságát, hogy én legyek egyszerre mindez: fű, fa, féreg és csillag, s hogy ne legyek többé senki sem. Fölnyitottam a szemem, s láttam, hogy fejem fölött a fenyőgallyak sötétje még nem vált ki az égbolt feketeségéből, de vajon csakugyan úgy volt-e, vagy csak álmodtam volna, hogy egyszer, amikor fölnéztem, lángoló csóváját maga után vonva, hullócsillag szaladt keresztül a fekete égen, majd eltűnt a fák koronája mögött?

== Dia Könyv ==

Ha azt mondjuk, boszorkányság, balkézről való gyerek, erőszak, leányanyaság, vérfertőzés, csalás és csalfaság, akkor mindenkiben kíváncsiság ébred? Rakovszky Zsuzsa regénye olyan cselekménnyel operál, amelyben felvonulhatnak mind a női bűnök, talán csak a házasságtörést és a csecsemőgyilkosságot kivéve. Izgalomban nincs hiány. Hiszen a fiktív történelmi regénnyel szemben ez is az elsődleges kívánalom. Ahol lehet pestisjárvány, vallásháború vagy kegyetlenkedő zsoldos, ott legyen is. Persze van. Aki a (fiktív) életrajzírásnak vén fejjel nekifekszik, Ursula Lehmann az 1600-as évek elején él a nyugati végeken, és nincs nála szerencsétlenebb. Ő a patikus egyetlen lánygyermeke – polgárlány, nem nélkülözik és még magához való férjet is kaphatna – ám rendezettnek látszó élete kártyavárként omlik össze a korakamaszkor küszöbén. Már zsenge gyermekkorától hintik neki, hogy szülei házasságkötése után csak hat hónapra születni nem éppen ildomos, még ha a városi bábák tanusítják is, hogy a napfogyatkozás miatt ilyesmi megeshet.

A Kígyó Árnyéka By Zsuzsa Rakovszky

Mindazonáltal Rakovszky Zsuzsa hősnőit elnézve – szinte mind a velejéig gonosz, a patriarchális társadalom fenntartásán fáradozik és nem sok jót akar a főhősnek – az is kiderül, hogy nem csak férj vagy apa révén szerzett gazdagsággal tehet szert egy 17. századi nő némi tekintélyre, hanem akkor is, ha rendelkezik a boszorkánytudomány alapjaival vagy más, férfiak elől elzárt tudással. A legfüggetlenebb hatást Susanna, Orsolya nevelőnője, a füvek és varázspraktikák ismerője, valamint a városi bábák keltik. Ők minden férfiak kiagyalta dolgon nevetnek, és mennek a saját fejük után, míg a többi nő sorsa apai, férji jóindulattól függ. Köztük Orsikáé is. Miután élete első igazán mozgalmas 17 évét négyszáz oldalban elbeszélte, emlézőnk kurtán végez a maradék hatvan évvel. Valós házassága, életben maradó gyermekei már kevésbé regényesek. A nem túl archaizált és stilizált, helyenként inkább lírai nyelvezet az álmok és egyes emlékek finom részletekbe menő leírásánál éri el csúcspontjait, ilyen szép szöveg akkor telik ki egy tanulatlan soproni polgárlánytól, ha történetesen – az eddig inkább költőnőként ismert – Rakovszky Zsuzsa regényhősnője.

Rakovszky Zsuzsa: A Kígyó Árnyéka. Magvető, Budapest, 2002 | Pte Egyetemi Könyvtár

Ahol rövid jellemrajzot kell adnia közömbös személyekről (akik "olyanfélének tűnnek föl előttünk, mint a fabábok, amelyet vásári sokadalomban szokás mutogatni"), ott mindannyiszor remekel. Kevésbé érzem megoldottnak a narrátor és a hősnő viszonyát, a kettejük közti távolságot (miközben a kettő - látszólag - egy és ugyanazon személy), szerintem ebből adódik a nyelvezet túlretorizáltsága, helyenként szembeötlő modorossága. Ám ezekben a modorosságokban tükröződik a nyelv és az idő feszültsége is: miféle szavakkal, mondatokkal szólalhatunk meg egy régmúlt évszázadból? (Különösen akkor, ha - mintegy mellesleg - tizenkilencedik századi elbeszélői mintákat imitálunk, Dickenstől Anette von Droste-Hülshoffig. Rakovszky Zsuzsa írói-költői alkatának párhuzamossága Droste-Hülshofféval külön tanulmány tárgya lehetne, ha a komparatisztika ki nem ment volna a divatból. ) Hogy a regény címében emlegetett árnyék hol és mikor pillantható meg, azt nem árulom el. A figyelmes olvasó úgyis megtudja, és e morzsányi tudás mellett nagy falat olvasmány lesz a jutalma.

Angol éden: a Négy évszak kertje | Életszépítők | Most beautiful gardens, Beautiful home gardens, Beautiful flowers garden