Okostankönyv

Sunday, 05-May-24 08:07:36 UTC

A hullám sebességét adja meg, ahol a hullámhossz. Az állóhullámok leírhatók haladó hullámok interferenciájaként. Terjedés egy húr mentén [ szerkesztés] Egy húr mentén terjedő longitudinális hullám sebessége () függ a rugalmassági modulustól () és a sűrűségtől (): A hullámegyenlet [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Kísérletek: Rezgések, hullámok, hangtan Archiválva 2004. november 6-i dátummal a Wayback Machine -ben ELTE Budó Á. : Kísérleti fizika I, III., Tankönyvkiadó, Bp. 1992 Jenkins F. A., White H. E. Elektromágneses rezgések és hullámok. : Fundamentals of Optics, McGraw-Hill, Auckland, 1976 Möller K. D. : Optics, Cal Univ. Sci., Mill Valley, 1988 Veit, Ivar. Műszaki akusztika. Műszaki könyvkiadó (1977) Diagram Group: Facts on File Physics Handbook. New York: Facts on File, 2006 Magyarított Flash szimuláció a haladó hullám matematikai leírásának szemléletesítésére. Szerző: David M. Harrison Magyarított Flash szimuláció állóhullámokról egy kör kerülete mentén. Harrison Rezgések és hullámok fényképei a FizKapu portálon.

Rezgések És Hullámok - Érettségid.Hu

Rezgések és hullámok - YouTube

Hullámok - Fizika Kidolgozott Érettségi Tétel - Érettségi.Com

Fényelnyelés: az izzó gőzök vagy gázok a rajtuk átbocsátott fehér fényből elnyelik azokat a színeket, amiket maguk is kibocsátani képesek. A színképben megjelennek fekete vonalak. Az elnyelési színkép ugyanúgy jellemző az anyagi minőségre, mint az emissziós.

Rezgések És Hullámok By Dominika Tutu Kuzmová

A résekből újabb azonos fázisú fényhullámok indulnak ki. A hullámok az ernyőt elérve erősítik v. gyengítik ill. kioltják egymást. Interferenciát csak olyan fényhullámoknál észlelünk, ahol a megvilágított felület pontjaiban a hullámok időben állandó fáziskülönbséggel találkoznak. Hullámok - Fizika kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Ezeket a hullámokat koherens hullámoknak […] Elnyelési színkép Elnyelési színkép Valamely anyag által egy folytonos színképű fényforrás sugárzásából elnyelt hullámhosszok összessége. A spektrumban az elnyelt frekvenciák helyén fekete vonalak jelennek meg, melyek különálló vonalakat vagy sávokat képeznek, és helyük az illető anyagra jellemző. A jelenség magyarázata az, hogy a gázatomok és molekulák diszkrét energianívókkal rendelkeznek, ezért csak meghatározott energiájú fényt tudnak elnyelni. Fraunhofer […] Az anyag kettős természete Az anyag kettős természete A fény hullámtermészetét az interferencia, fényelhajlás, és a polarizáció jelensége bizonyítja (hullámtulajdonságok): interferencia:az a jelenség, amelynél a hullámok találkozásából származó eredő hullámkép erősítésekből és gyengítésekből áll.

A periódusidő () egy teljes hullámoszcillációhoz (például egyik maximumtól a következő maximumig) szükséges időtartam. A frekvencia () azt adja meg, hány periódusa megy végbe a hullámnak adott idő (például 1 másodperc) alatt és hertzben mérjük. A frekvencia és a periódusidő kapcsolata a következő: azaz más szavakkal a periódusidő és a frekvencia egymás reciprokai. Rezgések és hullámok - Érettségid.hu. A hullámok leírásakor nagyon gyakran a körfrekvenciát használjuk, ami a frekvenciával a következő összefüggésben áll:. A körfrekvencia azt adja meg, hogy a leíráshoz használt szögváltozó (a hullám fázisa) mennyit változik egy periódusidő alatt és radián per másodpercben (rad/s) mérjük. Haladó hullámok [ szerkesztés] Az egy helyben maradó minimumhelyű hullámokat állóhullám oknak – például a hegedűhúr rezgése – hívjuk. A térben valamerre elmozduló minimum-, és maximumhelyű hullámokat haladó hullám oknak nevezzük. Az utóbbiakat térben és időben egyaránt változó kitérések jellemzik. A haladó síkhullámot így írhatjuk le: ahol A(r, t) az amplitúdó burkológörbéje, a hullámszám és a kezdőfázis.