Az Aranyhal Meséje - Városmajori Szabadtéri Színpad - Színházak - Theater Online

Saturday, 27-Apr-24 23:29:52 UTC

Megköszöni a legény az arany nyílvesszőt, elbúcsúzik az egérkétől, aztán megy a hasadékhoz, s ottan sétál fel s alá. Hát egyszer csak fújni kezd az álomszellő. Eleinte a kerítés fölött, aztán a kerítés hasadékán keresztül is. Jön a ménes nagy dobogással, nyerítéssel: volt ott ezer aranyszőrű paripa, ha nem több. No, de a legény nemigen számlálta, hanem fogta a nyílvesszőt, s a ménes elé dobta. Azzal lefeküdt a kerítés tövébe, s úgy aludt, mint a bunda. Jön reggel a király, nézi a kertjét, s szeme-szája tátva maradt a nagy álmélkodástól. Jönnek az udvarbéli népek is. Keresik a legényt, s hát ott fekszik a kerítés tövében. Felrángatják, talpra állítják, s kérdik tőle: - Te őrzéd-e meg a kertet, hé? - Biz' én, hé, nem is ti, hé! - felelt a legény. Az aranyhal meséje - | Jegy.hu. De bezzeg másképp beszéltek vele mindjárt. Felkapták a legényt, s úgy vitték a király elé. - Ember vagy, fiam - mondá a király. - Amit ígértem, meg is tartom, neked adom leányomat s fele királyságomat. Mondja a legény: - Köszönöm nagy jóságát, felséges királyom, de én addig meg nem házasodhatom, míg a nyílvesszőmet vissza nem kerítem.

Az Aranyló Meséje 4. Évad

Legenda, babona, áltudományos magyarázat lengi be a tokaji bor több száz éves történetét, s akad, amelyik máig tartja magát. Az aranyat termő szőlő hiedelmének első írásos bizonyítéka majd ezeresztendős; egy régi krónika szerint egy bizonyos Eckenrick nevű ember 1073-ban arany szőlőfürtöt vitt magával hazánkból Németországba. Az aranyat termő szőlők meséje 1458-tól 1490-ig uralkodó Mátyás királyunk idején vált közismertté. Ebben az időben a király udvarának olasz humanistái népszerűsítették, mint például Galeotto Marzio, a természettudós, aki a tokaji bor gyönyörű aranyló színét látva a következő magyarázattal szolgált: a hegyekben lévő aranyat a szőlőtőke magába szívja, a bogyókba juttatja, ahol fölhalmozódik, erjedéskor pedig a borba kerülve annak aranyszínét adja. Az aranyló meséje 4. évad. A legenda megtalálta a svájci születésű, sokoldalú természettudóst, Paracelsust is, akinek talán legnagyobb érdeme, hogy megvetette az orvosi kémia alapjait, híres alkimistaként hitt ugyanakkor az aranycsinálásban is. Így, amikor 1523-ban Tokajban járt, nem állhatta meg, hogy a helyi patikában ne végezzen kísérleteket az ottani mustokkal és borokkal.

Az Aranylo Mesaje 5

Gratulálok! Laci Osel 2017. 21:56 Mindig olyan különleges érzékkel ragadod meg a természet szépségeit verseidben, kedves Zsuzsa! Gratulálok, szívvel! meszaroslajos60 2017. 21:38 Szép versedhez szívvel gratulálok, üdv Lajos. merleg66 2017. 21:25 Kedves Zsuzsa! Versed szívvel és szeretettel olvastam: Gábor dobosigyorgy 2017. 21:25 Csodaszép versedhez szívvel gratulálok. Szeretettel:-Gyuri erelem55 2017. 21:15 Kedves Zsuzsa, jó volt olvasni újból szépséges versed. Szívet hagyva szeretettel, elismeréssel gratulálok nagyszerű versedhez. Szeretettel: Margit kincseshaz 2017. Aranyat termő tokaji | Szabad Föld. 21:09 Szépséges, remek alkotás. Szeretettel, szívvel gratulálok: Ilona anci-ani 2017. 20:40 Gyönyörűsége ez a nyári éjszaka drága Zsuzsám! Élmény volt olvasni! Nagy szívvel, szeretettel gratulálok: Anci Martonpal 2017. 20:40 Csodálatos ez a Nyári éjszaka! Szívvel gratulá SzaipIstvanne 2017. 20:30 De SZEP nyari ejszakat irtal le meg ragyogobb versben. Budapest karácsonyi vásár 2015 cpanel

Az Aranyló Meséje Hbo Go

Aszúügyben a lelkész érdemei még akkor is elévülhetetlenek, ha számos írásos dokumentum a tokaji aszú készítésének korábbi ismeretéről ad számot. Mint például Garay Máté tokaji nagybirtokos 1571-ben kelt végrendelete, amelyben az uraság gyermekei javára végrendelkezik, s ebben hetven hordó "asszú szőlő bort" nevez meg. Nevezett dokumentumra egyébként csak öt éve bukkant rá Zelenák István történész a sátoraljaújhelyi levéltárban.

Az Aranylo Mesaje 14

Hogy mire jutott, arról az A hosszú életről (De vita longa) című munkájában adott számot. Az ónémet nyelven írt szöveget Dusóczky Tamás tokaji borász, a borlovagrend nagymestere fordította magyarra, idevágó részlete így hangzik: "a rothadás útján lehetséges az arany létrejötte". Amiből arra következtethetünk, hogy a neves természettudós ráérzett a tokaji aszú keletkezésének természettudományos lényegére, azonban hívő alkimistaként, aki még a legfontosabb elemeket sem ismerhette, nem tudott túllépni a hiedelmen. {p} Az aranytermő tokaji szőlők meséje a XVI. század második felében, illetve a XVII. Az aranylo mesaje 5. század elején egészen bizarr formákat öltött. Sorra jelenetek meg ilyen-olyan hivatkozások, áltudományos magyarázatok a korabeli szerzők tollából. Fortunius Licetus, a páduai egyetem tanára például az 1618-ban megjelent művében egy Folgusius nevű emberre hivatkozik, aki a Szerémségben járva többször is látta, hogy a szőlővesszőkre aranyindák csavarodtak föl. Sachs Fülöp Jakab boroszlói tudós ugyanezt állítja Ampelographia című munkájában: különösen Tokaj vidékén, ahol egyébként a talaj aranyat tartalmaz, nem ritka, hogy az arany drót alakban folyondárszulák módjára fölcsavarodik a szőlő hajtásaira.

Úgy lett, ahogy a gyűrű mondta. Kiszökik a tóból a nagy hal, dali szép úri legénnyé változik, hogy a királykisasszony szeme bizony megakadott rajta, s kéri a gyűrűt szép simándi, mézesmázos szavakkal. De a királykisasszony azt mondja: - Neked adom szívesen, ha ezen a tón keresztül olyan aranyhidat csinálsz, milyet még emberi szem nem látott. Azzal a királykisasszony hazament, s ahogy belépett a szobájába, kitágult az ujján a gyűrű, lekoppan a földre, s hát olyan szép legény válik belőle, hogy még szebb a másiknál. - Felséges királykisasszony, az a másik legény holnap eljön a gyűrűért. Az Aranyló Meséje. Tedd meg nekem azt a szívességet, hogy mikor a gyűrűt által akarod adni, ejtsd le a földre. Még nem is szólhatott a királykisasszony, a legény keresztülbucskázott a fején, s ismét gyűrű lett belőle. A királykisasszony fel is húzta az ujjára. Másnap reggel kinéz a királykisasszony az ablakon, s hát a szeme csak úgy káprázott a szertelen nagy fényességtől: ott volt az aranyhíd a tó felett. De ha ott volt, jött az úri legény is, s kérte a gyűrűt.