Üzemi Úti Baleseti Jegyzőkönyv

Wednesday, 15-May-24 02:59:43 UTC

Úti baleset - üzemi baleset A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerint üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a biztosítottat a munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Az úti balesetek vonatkozásában elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a dolgozó balesete a munkahely és a lakása közötti legrövidebb úton történt-e, illetve hosszabb időre nem szakította-e meg az utazását. Az útnak a dolgozó legelemibb életszükségleteinek kielégítése végett (például a napi élelmiszer-vásárlás, gyógyszer beszerzése, továbbá a gyermek bölcsődéből, óvodából, iskolából való hazavitele céljából) történő megszakítása nem minősül nagyobb kitérésnek. Munkabaleset? Üzemi baleset? Úti baleset? - Feelsafe Kft.. Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely a dolgozót nem a lakásától a munkahelyéig, vagy pedig a visszavezető úton, hanem még vagy már a lakásában éri. Például a családi házban lakó dolgozó ilyen jellegű balesete során döntő jelentősége van, hogy az eset a kertkapun belül, vagy már azon kívül történt-e.

Munkabaleset? Üzemi Baleset? Úti Baleset? - Feelsafe Kft.

– A munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka közben bekövetkezett sérülés szintén nem ismerhető el üzemi balesetnek. – Nem üzemi jellegű a baleset akkor sem, ha a munkavállaló a sérülést szándékosan okozta magának. Teendők baleset bekövetkezésekor Egy esetleges baleset bekövetkezésekor a legfontosabb teendőnk a sérült ellátása (pl vérzéscsillapítás) a lehetőségeinkhez képest. Szükség esetén forduljunk orvoshoz, vagy mentőszolgálathoz. A munkáltató a lehetőségekhez képest minél előbb vegye fel a kapcsolatot munkavédelmi szolgáltatójával, tanácsadójával. A balesetről minden esetben baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek mintáját itt érheti el. A baleseti jegyzőkönyvet a munkavédelmi szolgáltató segítségével részletesen kell kitölteni. A jegyzőkönyvet egészítsük ki az esetleges tanúk meghallgatási jegyzőkönyvével. Tanúnak minősül az a személy aki a baleset szemtanúja volt, vagy a balesethez legkorábban ért oda. Az események pontos megismerése után munkáltatónak meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinte-e az eseményt.

Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről a sérültet értesítenie kell, továbbá fel kell hívnia a figyelmét a jogorvoslat lehetőségéről. Amennyiben a munkavállaló vitatja a baleset kivizsgálásának módját, vagy a megállapított tényeket, úgy a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnál tehet bejelentést. Amennyiben a baleset nem okozott munkaképtelenséget, akkor a munkáltatónak nem kell bejelentenie az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felé a történteket. Azonban a baleset kivizsgálása és dokumentálása minden esetben szükséges. Amennyiben a balesetet szenvedett munkavállaló munkaképtelenné vált, akkor a munkáltatónak kötelessége megtenni a bejelentést a baleseti táppénz folyósítása érdekében. A baleset költségeinek megtérítése A baleset bekövetkezéséért általában nem a sérülést elszenvedett munkavállaló a felelős. A balesettel kapcsolatos az Egészségbiztosítási Alapból kifizetett költségeket a balesetet, sérülést okozó köteles megtéríteni, amennyiben a felelőssége megállapítható. Tehát az köteles megtéríteni a balesettel okozott ellátások költségeit, akinek a felelősségét megállapítják abban, hogy jogellenes magatartásával (munkavédelmi rendelkezések be nem tartása, munkavédelmi oktatások hiánya stb. )