Farkas Attila Martin Les
Sunday, 05-May-24 23:48:52 UTCDr. Farkas Attila Márton A Tan Kapuja Buddhista Főiskola adjunktusa (buddhista alaptanítások, vallástörténet, vallástudomány, meditáció elmélet, buddhista filozófia) Bár kisgyerekkorom óta használom mindkét keresztnevem, pár éve a publicisztikáim és közéleti szerepléseim révén FAM lettem. Voltam egyiptológus, kulturális antropológus, gyűjtöttem sziklarajzokat és ókori feliratokat az egyiptomi Keleti Sivatagban, voltam tagja a Magyar Antropológiai Társaságnak és a Magyar Vallástudományi Társaságnak, részt vettem pár műhelymunkában, több reménytelen terv kidolgozásában és pályáztatásában, s egy-két igazi kutatásban is. Írtam könyveket, esszéket, szakcikkeket, könyvismertetőket, kulturális és közéleti publicisztikákat, reklámelemzéseket, filmforgatókönyvet, drámát, sőt még szöveget is a Belgának. Rádióztam, tévéztem, előadtam, vitatkoztam, népneveltem, hol jól, hol rosszul. Voltam másfél évig katona még a szocializmusban, voltam megfigyelt hőzöngő ugyanekkor, voltam rendszerváltó, majd kiábrándult.
Farkas Attila Márton - Könyvei / Bookline - 1. Oldal
Apu azért iszik, mert te sírsz! Puzsér Róbert Farkas Attila Márton Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton (FAM) társadalmi folyamatokat gyorsító, terápiás jellegű, az élet legfontosabb kérdéseit feszegető konfrontatív szellemi workshopja évek óta látogatható. Könyvünk célja egybefogni a fiataloknak szánt emlékezetes beszélgetéseket, hogy a szélesebb olvasóközönség is megismerhesse azokat. A tartalomból: A reklám, mint emberi jogi kérdés, A monogámia bukása, Genderizmus és férfierőszak, Gépek és emberek. Meg Dózsa György, Holokauszt-szorongás és holokauszt-bűntudat, Az egy Isten születése, Valóság és igazság, Az Antikrisztus, Démoni pszichopaták és isteni skizofrének, Emberi kapcsolatok a huszonegyedik században.
Farkas Attila Márton Cikkei | 24.Hu - 2. Oldal
N. Aditya Madhav: Buddha-szobor a Thotlakonda Parkban, A boldogtalan hím persze a maga módján lázadozik. Akár klasszikusnak is mondható életkép az oly gyakran bukolikusan idealizált paraszti világból: az asszony ura hazatántorog a kocsmából, előszedi a nagykést vagy kedvenc kisbaltáját, és kergeti családtagjait, akik a szomszédnál, a fészerben, az istállóban, a disznóólban keresnek menedéket. A szelídebb szimplán úgy berúg, hogy talicskán kell hazatolni, netán lova viszi haza, míg hortyog a szekéren. A szorítás óriási, mivel még a szerelem elmúlásáról sem beszélhetünk, az ugyanis a paraszti társadalomban ismeretlen fogalom. A polgárosult, másképp szocializálódott, más kasztba tartozó férjek már a karrierépítésbe menekülnek, vagy ők is inni kezdenek. Mindegy, hogy valaki munkába vagy alkoholba menekül hazulról, az eredmény általában a szomatizálás, majd a valós szervi bajok megjelenése, az életerő kimerülése, végül a halál. Etológiai szempontból viszont úgy is fogalmazhatunk, megtette kötelességét, gyereket nemzett, egzisztenciát teremtett, várja őt a kaptárbeli herék sorsa."Egy családos embertől bármi kitelik. " (Talleyrand) Buddha, mikor megszületett a fia, szedte sátorfáját és kivonult az erdőbe, hogy meglelje a belső szabadságot. A család elhagyása, illetve fölcserélése az erdei remeteségre a régi Indiában ugyan bevett szokás volt, ám inkább az idősebb férfiak számára, akik már teljesítették kötelességeiket. Buddha ezt rúgta föl, amit akár a pánik jelének is tekinthetünk. Megijedt a felnőttkortól, a kötöttségtől. A buddhizmus végcélja a teljes és tökéletes szabadság elérése, a függőség megszüntetése – mindentől (még saját személyünktől is). A korai buddhista szövegekben gyakorta ismétlődő formula, hogy a család börtön, szemétgödör. Az is árulkodó, hogy Buddha megvilágosodása a gyermekkori mezőn ücsörgés és gondtalan szemlélődés emlékének felidézésével kezdődik. Jellemző, hogy Nyugaton a buddhizmust épp a hippik fedezték föl maguknak. szimbolikus bilincs Számos gondolkodó szerint a család autoritariánus kisközösség. Az archaikus családban a nő a férfi magántulajdona, a modern (polgári) monogám család esetében a férfi és nő inkább egymás tulajdonai.