Álmodtam Egy Világot Magamnak

Wednesday, 15-May-24 12:35:41 UTC

Az álmom most valóra válik, hiszen a Kincsem Parkba költöztünk, ahol október végén kezdünk egy hatalmas musical-show-val, a Hungalórummal. A lovaink egy 16 boxos istállóban kaptak helyet, és ráadásul én is a Kincsem Parkba költöztem melléjük, egy fantasztikus szolgálati lakásba. Reggelente arra ébredek, hogy a lovak vágtáznak az ablakom előtt, hiszen a teraszom a galopp pályára néz. Úgy érzem, mindig ilyen életről álmodtam. Szóval itt állok az álmaim kapuja előtt, ahogy az EDDA slágerében…"álmodtam egy világot magamnak, itt állok a kapui előtt"…illetve benn állok már kapun belül…s bár ez a csodálatos bázis megvalósult, de ez még nem a végső forma. "Álmodtam egy világot magamnak" Fórum. Ez egy infrapaneles, fűthető, 600 néző befogadására alkalmas sátorépület, amely már ott van azon a helyen, ahol véglegesen is el tudom képzelni. A következő lépcsőfok, hogy egy kőépület szülessen majd ebből. Nagy felelősség ez az életemben, mert úgy érzem, hogy nekünk kell tenni annak érdekében, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet…hiszek abban, hogy azok az emberek, akik ezekről döntenek, a Kincsem Lovas Program megalkotói, a törvényalkotók, akiknek a kezében vagyunk felfigyelnek erre.

1. "Álmodtam egy világot magamnak" Fórum
2. Álmodtam egy világot magamnak – Nemzeti Lovas Színház
3. Álmodtam egy világot magamnak... | Lélekszíntér

&Quot;Álmodtam Egy Világot Magamnak&Quot; Fórum

S voltaképpen egy sokkal nyugtalanítóbb kérdés előtt találjuk magunkat: hogyan kerüljük el határozott megvalósulásukat?... Az utópiák megvalósíthatók. Az élet az utópiák felé halad. És talán egy újabb évszázad kezdődik el, egy olyan század, amikor az értelmiségiek és a művelt osztály majd olyan módozatokról álmodozik, amelyekkel el lehet kerülni az utópiákat, és vissza lehet térni egy nem utópista társadalomhoz, amely kevésbé "tökéletes" és szabadabb. " A XX. század fordulóján élt Mannheim Károly filozófus úgy vázolja fel a történelem menetét, mint az egyik tópiától (rendtől) az utópián át a másik tópiáig tartó útvonalat. Álmodtam egy világot magamnak – Nemzeti Lovas Színház. Az utópiáról írott könyve ( Ideológia és utópia) alapján is megállapíthatjuk, hogy az utópikus gondolatok milyen könnyen társadalmi, politikai programmá ("ideológiává") és így "a ma utópiái a holnap valóságaivá" válhatnak. Azonban az utópikus tudat, Mannheim szerint, mégsem szűnik meg. " Az utópia teljes eltűnése az egész emberré válás formáját átalakítaná. Az utópia eltűnése statikus tárgyiasságot hoz létre, amelyben az ember maga is dologgá válik.

Álmodtam Egy Világot Magamnak – Nemzeti Lovas Színház

Ennél jobb helyre nem kell, hogy kerüljünk, a lehetőség tehát adott, de maga az épület infrastruktúrája még fejlődhetne. Mindenkinek azt üzenem és ez a jelszavam is: NYISD KI A KOMFORTZÓNÁDAT! Aki erre nem képes kortól függetlenül, az boldogtalan ember lesz. Ahhoz, hogy kilépj a komfortzónádból bátornak kell lenned! Vállalkozó szelleműnek kell lenni és mindig célt fogsz érni! Ha megteremted az álmot és a célt, és kitartasz mellette, akkor valahogy megteremtődik rá a pénz is. Igaz, hogy vannak hullámvölgyek, én sem tagadom, hogy lassan mi is kifogyunk a pénzből, de semmi sem tökéletes és keményen meg kell érte dolgozni. Sajnos mi is a gazdasági nadrágszíjunk végét kötögetjük már…bizony-bizony nehéz kijönni anyagilag. Mégis azt mondom, hogy menetelünk tovább, hiszen erre tettem fel az életemet és inkább összeszorítjuk azt a bizonyos nadrágszíjat majd jövő év elején. Edda álmodtam egy világot magamnak dalszöveg. Most már kimondhatom, hogy az álom, amiben hittem itt van az orrom előtt…a hajó felépült, vízre raktuk, ami óriási dolog, mert van, akinek sem hajója, sem vize nincs…már csak a hajót kell tudnom jól kormányozni.

Álmodtam Egy Világot Magamnak... | Lélekszíntér

Az antvanok nem bántanak senkit, ugyanis az uralkodójuk miden évben a januári teliholdkor egy különleges varázslattal megigézi a Holdat, mely a saját erejével képes megállítani az antvanokat, hogy ne öljenek meg senkit. Ezért is dicsőítik ezt az égitestet. Háromezer évente eljön a vörös holdciklus, ekkor az antvanok megállíthatatlanok lesznek. Eddig még nem bántottak sziltet, csak állatot. Ez a nép komoly, mégis kedvesek, tanultak, sok könyvet olvasnak. Régiesen beszélnek és viselkednek. Csak teát isznak, modern ruhákat hordanak. Álmodtam egy világot magamnak... | Lélekszíntér. Általában bőrdzsekit, szaggatott farmert, sportcipőt vagy csizmát, atlétát, néha sapkát hordanak, de soha nem vesznek fel ruhát és szoknyát. Nem érzik a meleget meg a hideget, ezért akárhogy öltözhetnek, de báli ruhát nem vesznek fel. Soha nem használnak fegyvert nagy erejük miatt. Az álomvilágomban magas vagyok, tűzpiros, göndör hajam, vörös szemem, karcsú alakom van. Mindig báli ruhákban járok, csillogó ékszerekkel, néha még az ezüstszínű tiarámat is felveszem.

De a nővéremmel, a vőlegényével és a barátommal az oldalamon már senki sem gyanakodna. – Semir Andreára, majd Tomra nézett. Kíváncsian várta a folytatást. – Csak adjátok magatokat és élvezzétek az utat. Ennyi. Azonban én, mint Andrea húga szerepelnék: Anita Schäfer. Igaz, hogy a feladatra bárki jó lenne mellém, azonban ti, fiúk jól bántok a fegyverrel, ha ne adj' Isten eldurvulna a helyzet. Andrea meg tud segíteni a számítógépeknél és az adatszerzésnél. - Szóval csak ennyi? – kérdezte a lány. – Lényegében csak menjünk el nyaralni és közben fedezzünk téged? - És mire jó ez az egész? – fűzte hozzá Semir. - Szeretném, ha megértenétek, hogy ez fontos nekünk és az országnak is. Sőt nektek is jó, ha elkapják Bergmant, mert Kölnben is vannak üzletei, a szálakat gyakran ő mozgatja a háttérből. – felelte Amy, majd felállt. – Remélem, számíthatok a segítségetekre. Mindent leírtam, itt vannak a jegyek. Két nap múlva találkozunk Olaszországban, Livornoban. Almodtam egy vilagot magamnak. – azzal eltette a két fegyverét és kisétált Andrea lakásából.

Észre kell venni a kis csodákat, mik körbevesznek bennünket. Érdemes felfigyelni az aprónak tűnő dolgokra is. Azokat összetéve, azokat élvezve lesz boldogabb, teljesebb az életünk. Olyan ez, mint egy nagy kirakósjáték. Nem feltétlenül az győz, aki hamar megtalálja az egymás mellé kerülő darabkákat. Aki nagyon gyorsan kirakja azt. Hanem aki együtt tud nevetni, örülni a másikkal, aki együtt tudja élvezni nem csak az ünnepeket, hanem a szürke hétköznapokat is a másikkal. Aki nem csak túléli, hanem megéli a napokat, a pillanatokat. Na én ilyen szeretnék lenni! Párom arcára sokszor mosolyt csalni. Apróságokat észrevenni, nevetve örülni. Talán nem nagy elhatározás, és megvalósítható. Csakazértis megmutatni a világnak, hogy minden nehézség ellenére, boldog tudok lenni, minden próbatételt jelentő akadályt le tudok küzdeni, és minden útvesztőben, minden körülmények között célba érek. :-)