Nemzeti Konzultáció Trianonról

Wednesday, 15-May-24 01:11:55 UTC

Dacára a "Magyarország Alaptörvénye" névvel illetett vállalati szabályzatnak, amelyben: Az állam/Az Országgyűlés 8. cikk d) pontja leszögezi, hogy nem tartható népszavazás a: "... Szent Korona Országa - Hírek: Nemzeti Konzultáció Trianonról, vagy amit akartok (Shakespeare után szabadon). d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;... " Fentiek értelmében a "Nemzeti Konzultáció Trianonról" című aláírásgyűjtés célja mind erkölcsi, mind jogi szempontból hazug félrevezetés, a hatalomhoz való hozzáférés csalárd kísérlete. Mivel az 1920. évi trianoni béke joghatása már évtizedek óta semmis, a felhívás egy okafogyott ügy dédelgetésére, ismeretlen cél elérésére toborzó megtévesztés, amivel elterelik a figyelmet a banki károsultak nyomoráról, a jól képzett fiatalok százezreinek megélhetési kivándorlásáról, a kormány és kegyenceik többmilliárdos lopásairól, a politikai idiotizmus csúcsait döngető kormányzásról. A Szentkorona Országa Magyar Királyság törvényes képviseletében a Magyar Királyi Koronatanács nemzetközi konferenciát hívott össze, amelyre a Kárpát-medence népeinek képviseletében minden érdekelt ország vezetésének megküldte a meghívót, és amelyen rendezhetjük végre közös dolgainkat.

Nemzeti Konzultáció Trianonról - 2017. 11. 15. | Hírek Videók

A fentiekben említett szerződések pedig felülírták a versailles-i határ-megállapításokat, aminek egyenes következménye az 1920. évi békeszerződés joghatásának megszűnése. 3. Az 1947. évi párizsi békeszerződés II. Cím 10. cikk 1. pontja szerint: "Minden Szövetséges vagy Társult Hatalom a jelen Szerződés életbelépésétől számított hat hónapon belül közölni fogja Magyarországgal, hogy a háború előtt Magyarországgal kötött kétoldalú szerződései közül melyeket kívánja érvényben tartani vagy felújítani. Nemzeti konzultáció Trianonról - 2017. 11. 15. | Hírek videók. " Tekintettel arra, hogy egyetlen jelzés sem érkezett arra nézvést, hogy az 1920. évi trianoni békeszerződést életben kívánja tartani, ugyanezen cikk 3. pontja értelmében: "Mindazok a szerződések, amelyekre vonatkozólag ilyen közlés nem történt, hatályon kívül helyezetteknek tekintendők. " 4. Magukat hozzáértőnek tituláló emberek magyarázataiban az 1947. évi párizsi békeszerződés úgy jelenik meg, mintha az a trianoni diktátum megerősítése lenne. Ez az álláspont a Magyar Királysággal szemben ellenérdekelt fél nézőpontja, azonban ez egy hamis állítás, tekintettel azon tényre, hogy a szerződésben rögzített tételes határ-megállapítások szigorúan az 1938. január 1-én fennállott határokat jelölik érvényesnek, kivéve az 1. cikk 4. d) pontjában meghatározott módosításokat, amelyek újabb területek átengedését írják elő.

Szent Korona Országa - Hírek: Nemzeti Konzultáció Trianonról, Vagy Amit Akartok (Shakespeare Után Szabadon)

Ezek fényében azt gondolom, itt lenne az ideje, hogy ez az egész ügy új sebességfokozatra kapcsoljon és tűzzük ki célul az egymillió aláírás mielőbbi összegyűjtését, mert akárcsak anno a kettős állampolgárság témája, ez az ügy is kezd eljutni oda, hogy lehet belőle valami. Ehhez viszont szélesebb körű mozgalmi aktivitásra lenne szükség! Kellenének aláírásgyűjtő akciócsoportok országszerte, akik kiállnak vidéken is a forgalmasabb helyekre gyűjteni. A különböző hazafias szervezetek mind be kéne kapcsolódjanak a munkába! És a jobboldali médiumoknak is el kellene kezdeni folyamatosan tudósítani a témáról. Azt gondolom, hogy nincs még egy ehhez fogható jelentőségű nemzetstratégiai kérdés a magyarság számára, mint Trianon. Még a népesedési témával is vetekszik, sőt, igen jelentős egymásra hatása is van a két dolognak. Képzeljük csak el, hogy bármilyen szerény revíziós eredmény is már milyen lelkesedést kelthetne a társadalmunkban és mekkora lendületet adhatna a nemzeti továbbépítkezésnek. Kérek hát minden hazafias érzésű magyar t, hogy vegye a fáradságot és álljon cselekvően is az ügy mellé, jelentkezni lehet nálam vagy a Magyarok Világszövetségénél is.

A békeszerződésben pedig semmilyen utalás vagy hivatkozás sincs az 1920. évi békediktátumra. Nemzetközi jogelv, hogy bilaterális viszonyokban ugyanazon témakörben két szerződés nem lehet egyidejűleg hatályos. 5. A 2017. március 3-4-én zajlott "IPC-2017" névvel jelzett nemzetközi konferencián a jelenlévők tételesen megvizsgálták a 1947. évi párizsi békeszerződés előírásait, megvitatták azokat, és a záródokumentumban rögzítették, hogy az 1947. évi párizsi békeszerződést nemzetközi jogi alapelvek megsértésével kötötték, melynek következményeként a szerződés joghatása semmis. A határozat érvényességét a szerződések jogáról szóló 1969. évi bécsi egyezmény 2. cím 52. és 53. cikke is biztosítja: 52. ) "Semmis az a szerződés, amelyet az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt nemzetközi jogi alapelvek megsértésével fenyegetés vagy erőszak hatására kötöttek" 53. ) "A szerződés semmis, ha megkötésének időpontjában az általános nemzetközi jog valamely feltétlen alkalmazást igénylő szabályába ütközik (ius cogens)" A konferencia a határozatot az alábbi tényekre alapozta: Az 1947. évi párizsi békeszerződés 1947. február 10-i keltezéssel keletkeztetett, és Magyarországon az 1947. évi XVIII.