Behajthatatlan Követelés Kezelése A Könyvelésben

Friday, 10-May-24 05:32:24 UTC

Az 1996. évi LXXXI. törvény kimondja, hogy az adózás előtti eredmény csökkenthető a korábban értékvesztésként elszámolt, behajthatatlanná vált összeggel. A másik lehetőség, arra az eshetőségre vonatkozik, amikor a követelések számviteli szempontból elévültnek minősíthetők, viszont az adósok minősítése során nem állnak fenn a behajthatatlan követelés feltételei. Ilyenkor könyvelni szintén a követelés és a követelések értékvesztése számlák összevezetését kell, azonban a társasági adózásról szóló törvény szerint az elévült követelés nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, így nem lehet csökkenteni az adó alapját az elszámolt értékvesztések összegével. Az ilyen jellegű problémák megelőzésének és elkerülésének elősegítésére szolgálhat, ha céginformációs szolgáltatást vesz igénybe, amelynek lényege, hogy az üzleti kockázat csökkentése érdekében cégünk a vevőre vonatkozó alapvető céges, illetve pénzügyi adatokat beszerezi, és azokról objektív értékelést készít. Ez az előkészítési folyamat nagyban megkönnyítheti az optimális döntések meghozatalát.

Behajthatatlan Követelés – Öröm Az Ürömben? - Jogadó Blog

A behajthatatlanná minősítésnek a - társaságra érvényes, a számviteli előírásokkal összhangban lévő - részletes szabályait a számviteli politikában, illetve az értékelési szabályzatban indokolt rögzíteni. A behajthatatlan követelés kritériumai:Behajthatatlan követelés az a követelés a végrehajtó írásbeli nyilatkozata alapján, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi. Amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető.

Behajthatatlan Követelés Kezelése A Könyvelésben

2. / Amennyiben az adósok minősítése során nem állnak fenn a behajthatatlan követelés minősítés feltételei, de a követelések számviteli szempontból elévült követelésnek minősíthetőek, akkor könyvelni szintén a követelés és a követelések értékvesztése számlák összevezetését kell. Az elévült követelés a szerint nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, nem lehet csökkenteni a társasági adó alapját a korábban adóalap növelő tételként elszámolt értékvesztések összegével. Bármely jogcímen történik a kivezetés, dokumentumokkal kell alátámasztani a tényt és a mértéket. 2011. áprilisi állapot szerint.

Vajon a NAV ellenőrzési gyakorlata hogyan alakul majd a fentiekkel kapcsolatban? Visszaadja akkor is az áfa összegét, ha a vevő nem hajtja végre az áfa korrekciót? Ez utóbbi kérdésekre valószínűleg a gyakorlati tapasztalat alapján kapunk majd választ.