Húsz Éve Áll Az Újjáépített Mária Valéria Híd | Ma7.Sk
Tuesday, 14-May-24 18:59:46 UTCEbből a hídépítés 12 millió eurót vitt el, a többit a felhajtó utak, illetve az épületek elkészítésére költötték. A hajózási vízszint felett a korábbi 7, 2 méteres űrszelvényt 9, 5 méterre növelték, így a híd ívesebb lett. A két parti nyílást felújították, a másik hármat újra gyártották, az acélszerkezeti elemeket a parton szerelték össze és uszályokról úszódaruval emelték helyükre. A hídon elhelyezték a régi magyar középcímert is, Szent István koronájával. Az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd újjáépítésénél beemelték magyar oldali 1-es és 2-es mederpillérre az új hídszerkezetet (Fotó: MTI/Tóth Gyula) Az újjáépített átkelőt 2001. október 11-én avatták fel Orbán Viktornak, Mikulás Dzurindának és Günter Verheugennek, az EU bővítési biztosának a jelenlétében. Orbán Viktor, Mikulás Dzurinda és Günter Verheugen elvágja a két ország zászlajával díszített szalagot a hídavatáson. Ünnepélyesen felavatták az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria hidat (Fotó: MTI/ Kovács Attila) A hídon gyalogosok, személygépkocsik, buszjáratok és 3, 5 t összsúly alatti kisteherautók közlekedhetnek.Mária Valeria Híd
Ráadásul még az első, eredeti hídból is van benne acél, mégpedig a magyar oldali első, 83, 5 méteres nyílás, de ugyanúgy a szlovák oldali első nyílás döntő hányada még az eredeti vas anyagból készült" – mondta a szakember. Kolozsi Gyula a helyreállítás, újjáépítés fázisait is felidézte, miként azt is, hogy a mečiari korszakban mocsárba süllyedt a híd ügye, és valójában 1999-ben, a két akkori miniszterelnök, Mikuláš Dzurinda és Orbán Viktor által aláírt szerződést követően fordultak jobbra a dolgok, persze azzal együtt, hogy a 2 ország 5-5 millió ECU-t kapott az EU-tól a Mária Valéria újjáépítésére. A mérnök azt is felidézte, hogy sör és virsli mellett, négyszemközt tárgyalt hosszan a Duna Kör vezetőjével, azért, hogy ne gördítsenek természetvédelmi akadályokat a hídépítés elé. "Így lett építési engedélye a hídnak, 2000 októberében el is kezdődhetett a munka és 11 hónap alatt sikerült egy új Duna-hidat létrehozni" – emlékezett Kolozsi Gyula. Miként az is csodálatos volt, hogy minden egyes új hídelem behelyezésekor a két parton örömünnep volt az emberek körében, ők, pedig, a mérnökök, minden egyes acélíves nyílás lerakásakor az új híd makettjébe is behelyezték az addig hiányzó íveket.
Mária Valéria Hidalgo
Szülei házasságával ellentétben a kapcsolat boldog volt, és a párnak tíz gyermeke született. A főhercegnő édesanyjához hasonlóan nem szívesen lépett fel a nyilvánosság előtt uralkodói rangjában, inkább civilként utazgatott és járt az előkelő körökben, viszont szívesen jótékonykodott. Jótékonysági alapítványokat hozott létre a szegények, elesettek megsegítésére, kolostorok és templomok működését finanszírozta, és hét jótéteményi egyletnek is védnöke volt. Az első világháború alatt a házaspár az alsó-ausztriai Wallsee-ben található kastélyában katonai kórházat létesített, később ugyanott szegénykórházat és idősek otthonát alapított, minek kapcsán a közvélemény "Wallsee angyalaként" kezdte emlegetni a főhercegnőt. Szintén az első világháború idején jött létre Budapesten a Mária Valéria-telep, melyet először szükségkórházként alapított a főhercegnő, a háború után pedig a barakkokból szükséglakásokat alakítottak ki a környékbeli szegények számára. A Monarchia széthullásával a főhercegnő elismerte a kikiáltott Osztrák Köztársaságot, lemondott trónigényéről, vagyonát azonban megtarthatta, és Ausztriát sem kellett elhagynia.
Mária Valéria Hide
Sisi nem titkolta, hogy későn érkezett lánya kivételes helyet foglal el a szívében: igyekezett mindent megadni számára és magyar szellemben nevelni őt: 1883-ig Rónay Jácint pozsonyi püspök (a darwinizmus hazai meghonosítója) volt a kislány nevelője. Habsburg Mária Valéria főhercegnő (1890 körül). Pietzner Carl Erzsébet királyné gyakran magával hozta lányát Magyarországra, sok időt töltöttek együtt a gödöllői kastélyban, és a királyné megparancsolta a szolgálóknak, hogy kizárólag magyarul szóljanak az ifjú hercegnőhöz. Elterjedt a pletyka – mely ma is tartja magát –, hogy Mária Valéria apja valójában nem Ferenc József, hanem gróf Andrássy Gyula, erre azonban semmilyen bizonyíték nincs. Nem véletlen, hogy az udvarban Mária Valériát "a magyar gyermeknek" és "az egyetlennek" nevezték – de ez sajnos visszafelé sült el, és idővel annyira feldühítette a lányt, hogy meggyűlölte a magyarokat, és édesanyjával dacolva tudatosan szakított a magyar dolgokkal, például családtagjaival, rokonaival kizárólag németül volt hajlandó beszélni.
A 490 méter hosszú, öt nyílású hídon a pálya 6, 5 méter, a járdák másfél méter szélesek voltak. A költségek 1, 36 millió koronát tettek ki, a munkálatokkal másfél év alatt végeztek. A hidat I. Ferenc József lányáról, Mária Valéria főhercegnőről nevezték el és Vaszary Kolos bíboros hercegprímás avatta fel 1895. szeptember 28-án, A bíboros sokat tett a híd megépüléséért, és a korabeli újságok beszámoltak arról, milyen éljenzés közepette került sor az átadásra. Az első napon vám fizetése nélkül lehetett igénybe venni a hidat. Kétszer is felrobbantották Az 1919-es robbanást egyes források szerint véletlen baleset okozta, de a legvalószínűbb, hogy csehszlovákiai légionáriusok robbantották fel, máig sem tudni azonban, hogy a hídőrség óvatlanul kezelte-e a tölteteket, vagy a magyar Vörös Hadsereg hadműveletei miatt, Párkány védelmében szándékosan robbantott. A roncsokat 1921-ben emelték ki a mederből, ezután évekig csak gyalog lehetett átkelni. Helyreállítása után 1927-ben indult meg rajta a forgalom.A fotókon és filmeken szereplők ellenszolgáltatásra nem jogosultak. Az esemény helyszínén bármilyen kereskedelmi- és reklámtevékenység csak a szervező előzetes engedélyével, egyeztetett formában és módon végezhető. Sérülésmentes felkészülést, jó versenyzést kívánunk minden résztvevőnek!