Az Utolsó Éjszaka Parizsban

Wednesday, 01-May-24 20:36:43 UTC

Az Utolsó Éjszaka Párizsban | Torrent - Empire | Magyar BitTorrent Fórum klarensz / Moderator Vezetőségi tag Csatlakozott: 2012. június 27. Hozzászólások: 16, 916 Kapott lájkok: 2, 485 Beküldött adatlapok: 0 Nem: Nő Release Date: 2014. augusztus 28. Genre: dráma Director: Volker Schlöndorff Screenwriter: Cyril Gely, Volker Schlöndorff Studio: Mozinet Starring: André Dussollier, Burghart Klaussner, Charlie Nelson, Niels Arestrup, Robert Stadlober 2014. 08. 28. (Diplomatie) 1944 augusztusában járunk, amikor a második világháború végkimenetele már eldőlni látszik: Hitler csapatai meggyengültek, a szövetségesek pedig fokozatosan törnek előre. A többgenerációs katonai család sarja, Dietrich von Choltitz tábornok a Führertől azt a feladatot kapja, hogy a legfontosabb épületeiben és hídjainál aláaknázott Párizst robbantsa fel. Ha Choltitz engedelmeskedik a parancsnak, nemcsak az európai kultúra egy kiemelkedően fontos darabját törli el a föld színéről, de több millió ártatlan embert is elpusztít.

  1. Az utolsó éjszaka Párizsban | Filmek,sorozatok
  2. Az utolsó éjszaka Párizsban - Elérhető augusztus 17-ig! | MédiaKlikk
  3. Az utolsó éjszaka Párizsban · Film · Snitt

Az Utolsó Éjszaka Párizsban | Filmek,Sorozatok

Néhány alkalommal a zenével tesznek kísérletet némi dinamizmus felépítésére, egyszer-kétszer a fényképezés próbál a megszokottnál kreatívabb lenni (például amikor a kamerát egy asztali lámpa mögé helyezik), de mindez nem elég ahhoz, hogy a film kitörjön az unalomból. Az utolsó éjszaka Párizsban olyan, mint színvilága: a néhány külső, amit az éjszakai városról kapunk, szürkés, már-már monokróm. Ez ugyan egyetlen alkalommal különös jelentőségre tesz szert (amikor Nordling elképzelteti a tábornokkal a békét, egy pillanat alatt kivilágosodik az addigi hajnali szürkület), de a legtöbb esetben csak a mű egyhangúságához járul hozzá. Ezt az egyhangúságot a két nagy színész (André Dussollier diplomataként, Niels Arestrup katonaként) egymásnak feszülő, szuggesztív játéka lenne hivatott megtörni, de a rendezés hibájából ez sem történik meg. A filmben jellemzően még a legfontosabb pillanat is mintha szándékosan jelentéktelenné lenne téve: nem katartikus mozzanatként, csupán mellékes információként tudjuk meg, miként is döntött von Choltitz a város sorsáról (az, hogy a kiadott parancsot a zaj miatt a néző sem hallja, nyilván a feszültség fokozása miatt történik, de inkább ezzel ellentétes hatást kelt, hiszen egy másodperccel később amúgy is kiderül).

Az Utolsó Éjszaka Párizsban - Elérhető Augusztus 17-Ig! | Médiaklikk

Persze nem a nemlétező stratégiai értéke, hanem inkább erőteljes szimbolikus szerepe miatt. Az épület kifejezetten népszerűnek számít világszerte, különösképpen Németországban: ez volt az első műemlék, melyet Hitler 1940-ben, első párizsi tartózkodása alatt meglátogatott. Az Operaház kulisszái mögött született meg az ellenállás melegágya is: néhány technikus, zenész és énekes rendkívül aktívnak bizonyuló hálózatot épített ki itt. Az Hôtel Meurice 1940 szeptemberében a híres fővárosi palota, a rue de Rivoli 228. szám alatti Hôtel Meurice lett a német haderő párizsi főhadiszállása. 1944 augusztusában Dietrich von Choltitz ugyancsak itt rendezi be rezidenciáját. A "Nagy Párizs" hadművelet során ebből a palotából irányítja a német csapatokat – ráadásul nem kis nehézségek árán, a telefonos kapcsolat ugyanis gyakran akadozik. A Meurice-palota egyfajta színarany bunkerré válik, melynek mélyén von Choltitz lassanként ráébred arra, mennyire elszigetelt és tehetetlen. Nordlinggal való találkozásainak is ez az épület a színhelye.

Az Utolsó Éjszaka Párizsban · Film · Snitt

A huszadik századi európai történelem egyik legtitokzatosabb történetét meséli el a film: hogyan menekült meg Párizs és lakossága a teljes pusztulástól 1944-ben. A Fény városa idén augusztusban ünnepli felszabadulásának 70. évfordulóját, de egyetlen emberen, a várost megszálló német csapatok tábornokán múlott, hogy ma is régi pompájában ismerjük. Volker Schlöndorff német filmrendező beszél a film eredetéről, és arról, miért is akarta elmesélni ezt a történetet. Milyen történelmi forrásokat dolgozott fel a film készítése során? Volker Schlöndorff: Ahogy azt bizonyára Ön is tudja, a film középpontjában álló találkozóra ténylegesen sosem került sor, ezért archívumok sincsenek róla. Azonban való igaz, hogy Nordling konzul és Choltitz tábornok az augusztus 24-ét megelőző tíz napban több ízben is találkozott egymással a Meurice-palotában és a Kommandantur irodájában, hogy fogolycseréről tárgyaljanak. Emellett augusztus 20. és 24. között fegyverszünetet is kötöttek, hogy a németek át tudjanak vonulni Párizson anélkül, hogy csapdába esnének, az Ellenállás pedig összegyűjthesse erejét.

(Az interjú eredeti, teljes szövege megtalálható a oldalon) Dietrich von Choltitz Choltitz Dietrich 1894-ben született a sziléziai Łąka Prudnickában (németül: Gräflich Wiese), katonacsaládba. A drezdai kadétiskolában kap kiképzést, majd a 107. gyalogezred kötelékében vesz részt az első világháborúban. A háború végeztével hadnagyi rangot szerez. A második világháború alatt a lengyelországi és franciaországi hadjáratokon jeleskedik, ám Szevasztopol lerombolásánál tűnik ki igazán. Nem vesz részt a 1944. július 20-i, Hitler elleni merényletben, ezért érdemesnek találják, hogy ő irányítsa a német csapatokat Párizsban. Parancsnoki minőségben Choltitz tárgyal a fegyverszünetről az Ellenállással és 1944. augusztus 25-én megadja magát Leclerc tábornok csapatainak. Egy ideig Angliában raboskodik, 1947-ben engedik szabadon. 1966-ban hal meg Baden-Badenban. 1950-ben A katona a katonák között címmel jelenteti meg emlékiratait. Raoul Nordling Raoul Nordling Párizsban született 1881-ben, svéd apa és francia anya gyermekeként.

néhány óra alatt kell eltérítenie Choltitz-ot az őrült céljától.