Munkaszerződéstől Eltérő Foglalkoztatás

Saturday, 04-May-24 01:41:17 UTC

Ha a munkavállalónak a helyettesítés ellátásához túlóráznia kell, akkor a munkáltatónak figyelemmel kell lennie arra is, hogy naptári évenként legfeljebb 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Efölött legfeljebb további 150 óra önként vállalt túlmunka rendelhető el a dolgozóval kötött megállapodás alapján. Ezt meghaladóan tehát helyettesítés esetén sem terhelhető a munkavállaló további túlórával. Munkahelyi helyettesítés más munkakörben vagy munkahelyen Nehezebb a munkáltató helyzete akkor, ha nincs a munkahelyen olyan azonos munkakört ellátó munkavállalója, akivel a távollévő dolgozót helyettesíteni tudja. Ebben az esetben a helyettesítés úgy is megoldható, hogy egy másik munkakört ellátó dolgozót irányít át a kiesett dolgozó helyettesítésére. Az is lehetséges, hogy egy másik munkahelyen dolgozó munkavállalót küld ki a távollévő munkavállaló helyett. Ha a helyettesítés másik munkakörbe való átirányítással vagy másik munkahelyre való kiküldetéssel történik, akkor ez a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást jelent.

• ORIGO CÍMKÉK - munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás
• Kúria: a jogszerű foglalkoztatásnak nincs alternatívája! - VDSzSz Szolidaritás

Origo CÍMkÉK - MunkaszerződÉStől EltÉRő FoglalkoztatÁS

Figyeljünk arra is, hogy ezt arányosan kell alkalmazni akkor, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. Tehát láthatjuk, hogy ha betartjuk a fentebbi szabályokat, és valóban szükségünk van az eredeti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, akkor nincs mese, munkaszerződés módosításnak lesz helye. Ne felejtsük el azt viszont, hogy az ilyen munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót mindenképpen tájékoztatnunk kell! Természetesen, mint oly sok esetben is megszokhattuk már, itt is vannak ám kivételek. Nézzük hát meg ezeket! A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.

Kúria: A Jogszerű Foglalkoztatásnak Nincs Alternatívája! - Vdszsz Szolidaritás

A munkáltatók a helyettesítést leggyakrabban a szervezeten belül igyekeznek megoldani. Így már munkaviszonyban álló másik dolgozójuk helyettesíti a kiesett munkavállalót. A munkáltató helyzete akkor a legegyszerűbb, ha van olyan dolgozója, aki a kiesett munkavállalóval azonos munkakört lát el. Ebben az esetben a munkáltató egyszerűen átadhatja a távollévő dolgozó feladatait a helyettesnek. Az azonos munkakör miatt ez nem jelenti más feladatok ellátását, legfeljebb a munkateher megnövekedését eredményezi. Díjazás azonos munkakörben történő helyettesítéskor Az azonos munkakörben való helyettesítés ellátásáért rendszerint nem jár többletdíjazás a helyettesítést ellátó dolgozónak. Azonban a túlóra szabályaira ilyenkor is figyelemmel kell lenni. Ha a helyettesítést ellátó dolgozó a saját munkája mellett a távollévő kollégája feladatait csak úgy tudja ellátni, ha rendes munkaidejét meghaladóan dolgozik, akkor a túlóráért díjazásra lehet jogosult. Fontos, hogy ha a munkáltató annyi munkát ad a dolgozónak, akár helyettesítés céljából, hogy a feladatokat nem lehetséges a rendes munkaidőben elvégezni, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy a munkáltató túlórát rendelt el.

Minden munkavállalóval megesik időről-időre, hogy különböző oknál fogva ideiglenesen nem tudja feladatait ellátni. Ebben az esetben helyettesítésre van szükség. Ezek az okok lehetnek előre tervezhetőek (pl. szabadság), amelyek esetén a helyettesítés egyszerűbben megoldható. Előfordulhatnak azonban váratlan körülmények is (pl. betegség), ekkor a kieső munkavállaló pótlásának megszervezése nagyobb gondot okozhat a munkaadónak. Kinek kell megoldania a munkavállaló pótlását? Bár a gyakorlatban előfordul, hogy a munkáltató az érintett munkavállalóra hárítja a helyettesítésének megoldását, azonban ténylegesen a munkáltató kötelessége, hogy erről gondoskodjon. A munkavállalótól nem lehet elvárni, hogy (akár szabadidejében) a munkakörének betöltésére alkalmas helyettest keressen. Ezért érvénytelen például az a kikötés a munkaszerződésben, amely szerint távolléte esetén a munkavállalónak kell biztosítania a helyettesítést. A helyettesítés megszervezése során figyelemmel kell lenni a méltányos joggyakorlás követelményére.