Vörös Tó Szováta
Wednesday, 15-May-24 20:47:02 UTCLátván, hogy a fürdőtelep nincs eléggé ellátva ivóvízzel, előadásokat szervezett, és ezek bevételeit fordította az építkezés céljára. A honismereti séta folytatásaként végigsétálunk a fürdőtelep valamikori Új útján, a tulajdonképpeni főutcán, ahol az Osztrák-magyar monarchia fürdőépítészetének remekeivel, az áttört díszítésű villákkal ismerkedünk meg. A valamikori több száz villának jelenleg csak a töredéke található meg, ugyanakkor szép számban vannak felújítottak, melyek hűen tükrözik a korabeli fürdőhangulatot. A múlt századfordulói villasor elhagyása után a legnagyobb sós tó, a Medve-tó az első célállomás. A világ legnagyobb, és Európa egyetlen heliotermikus (Naptól fölmelegedő) tava holott természetes keletkezésű, kialakulásának kezdeti idejét szinte percnyi pontossággal ismerjük: 1875. Barangolás az erdélyi Sóvidéken | National Geographic. május 27. délelőtt 11 óra. A heliotermia jelenségének, és a tó legendájának megismerése után továbbsétálunk a Piroska-tó fele, melynek vizében olyan alacsony a sókoncentrátum, hogy már édesvíznek tekinthető.
Vörös Tó Sétány - Szováta
100 g/l, a fenék közelében a 300 g/l értéket is eléri. A heliotermia jelenségére 1901-ben találtak magyarázatot: a sósvizű tó fölött átfolyó édesvizű patakocskáknak köszönhetően a tó felszínén pár centis édesvíz réteg alakul ki, ami megakadályozza a nap által felmelegített, de nagyobb sűrűségű sósvízréteg felszínre emelkedését és lehűlését. Így a 0, 5-2 m mélységben található vízréteg néhány hónap alatt 50-60 C o-ra is felmelegedhet. Vörös tó sétány - Szováta. A legnagyobb hőmérsékleti értékeket a fürdőidény kezdetén mérik, az idény végére az intenzív fürdőzés következtében a tó hőmérséklete általában 25-30 C o-ra csökken. Mogyorósi-tó A Mogyorósi-tó az 1870-es években alakult ki, amikor a Medve-tó teljes feltelése után a kiömlő vízfölösleg elöntötte a tótól 60 m távolságban DNy-ra fekvő sóaknát, amely egykor Nyárádmagyarós falu sókitermelő helye volt - innen ered a tó elnevezése is. Terjedelme 3670 m2, legnagyobb mélysége 7, 4 m, a víz hőmérséklete és sótartalma is kisebb mint a Medve-tóé. A tó vizét a Sós patak vezeti le a Szép völgyön és Sósárkon keresztül a Szováta patakába.
Barangolás Az Erdélyi Sóvidéken | National Geographic
Piroska-tó: az 1980-as évek végén keletkezett, csapadékvízből töltődött fel a régi Piroska bánya helyén. A vize édes, mivel az üledékrétegének vastagsága miatt a víz nem érte el a sóréteget. Egy idő után nem bírta tovább, és elhatározta, találkozik a legénnyel. Leereszkedett a völgybe és meglátta a fiút egy szép lánnyal csókolózni. Irtózatos haragra gerjedt a tündérasszony, és a legényt a juhaival együtt kővé változtatta. A kegyetlen tündérasszony is megfizetett tettéért. Ezután csak a hegyekben bolyongott, fátyla foszlányaiból virágok lettek, amik benépesítették a hegyeket. A tündérasszony palotája pedig, még az este otthagyott égő tűzhellyel együtt, elsüllyedt. A tündérasszony szeméből könny fakadt, amely előbb patakká, majd tóvá terebélyesedett. Így keletkezett a Medve-tó, melyet alulról a tündérasszony tűzhelye fűt. Javasolt túraútvonal: Székelyudvarhely - Farkaslaka - Korond - Parajd - Szováta kb. 55 km Bővebb információkért kattintson a következő honlapra: Tartalmas kirándulást kívánok!
Só-szoros Forrás: Bori Bianka A különböző sóformációkat bemutató tanösvényt követve fa lépcsőkön és pallókon mászhatjuk meg az egyik sódomb tetején található kilátót. De a bevállalósabbak kipróbálhatják akár a jótékony hatású, hagyományos sós iszapfürdőt is. A különleges természeti kincs felkeresése előtt azonban fontos információ, hogy a szurdok júniustól októberig látogatható csak, és akkor is ajánlott nem eső után érkezni, ugyanis a csapadékvíz mindig lemossa a szép fehér réteget a gigantikus kősósziklákról, így akkor meglehetősen szürkék és csak később nyerik vissza újra hófehér ragyogásukat. Forrás: Bori Bianka A helyi túravezetővel beszélgetve érdekes információkat tudhatunk meg a táj élővilágáról is. A szurdokban talált medvenyomok, nem a véletlennek köszönhetők, ugyanis a csúcsragadozók rendszeresen lejárnak a patakból inni, nem zavartatva a turistáktól. A patak ilyenkor édes vizű, azonban esőzés után a sok belemosódott só annyira magas koncentrációban lesz jelen, hogy a benne élő halak is bódultan lebegnek a felszínén, de nem kell megijedni ettől a látványtól, hiszen rövid időn belül újra vígan ficánkolnak tovább a kövek között.